Izr. Aut. Orth. Hitközség Polgári Fiú- és Elemi Iskolája, Pápa, 1910
14 — % kultúra kezdetére estek. Egy meglevő tantervet ebben az értelemben gyökeresen átalakítani nem lehetetlen ugyan, de mégis -nehéz; a megszokotthoz való ragaszkodás tétovázóvá teszi az embert, de mikor egy új iskolafajról van szó, amely épen azért mert nincsenek hagyományai, mindjárt jobban hozzá akar simulni az élethez, élhetünk a legmerészebb újításokkal is, ha ezeket az újításokat megérlelte az idő. — Magyarország oknyomozó történetére a polgári iskolában igazán nincs szükség, e helyett a legfelsőbb osztályban Magj'arország történelmét úgy tanítanám, hogy különösen az alkotmány fejlődése domborodnék ki belőle, ami az alkotmánytannak, mint külön tantárgynak tanítását egészen fölöslegessé teszi. A III. osztálybaji a tananyag megmaradhatna, úgyszintén a IV. osztályban is, de az új kort két éven át, az V. és VI. osztályban kellene tanítani. VIII. A természetrajz tanítása is igen különös beosztásban történt eddig. Az I. osztály növénytannal és ásványtannal, a II. osztály állattannal, a III. osztály megint növénytannal és ásványtannal foglalkozik. S a tananyag sok olyan dolgot tartalmaz, a melynek komoly tárgyalása meghaladja a növendék értelmi fokát. Ilyen anyag, hogy egyebet ne említsek az ásványtan az 1. vagy akár a III. osztályban. De miért kell ezt a tárgyat any- nyira elsietni? Németországban, pedig a germán agy sok mindent elbír, hat esztendőn át tanítják az állattant és növénytant, minden évben egy keveset s olyan anyagot, mely lehetőleg megfelel a növendék korának. Ha annyi mindenben utánozzuk a németeket, miért ne fogadnék el tőlük ezt az okos dolgot? A polgári iskolában az állattan és növénytan tanításának olyannak kellene lennie, hogy a gazdaságtannal, mint külön tantárgyai nem kellene foglalkozni. Az ilyen tanítás közelebbi vonatkozásban volna az élettel s talán érdekesebb is volna. — Az ásványtan tanitását egybekapcsolnám a vegytanéval, amely az eddigi rend szerint megmaradhatna az V. és VI. osztályban. A természettan újabb időben mindinkább elsőrendű helyet foglal el azok között a disciplinák között, melyek az általános műveltség körébe tartoznak. Manapsag már igen gyakran ■zavarba jön az úgynevezett klasszikus műveltségű ember, akinek agj'a nincs egy kissé természettani gondolkodással megedzve, de
