Izr. Aut. Orth. Hitközség Polgári Fiú- és Elemi Iskolája, Pápa, 1904

— 14 —

szigorú a bíráló, akkor még cifrább dolgok következnek. A szerzők hibáikról erőnek erejével igyekeznek bebizonyítani, hogy azok nőm hibák, hanem a bíráló volt igazságtalan. Erre jön azután a bíráló viszonválasza, az urak gorombáskodnak s a dolog vége mégis az, hogy a tankönyvet engedélyezik és ismét nagyobb a különféle maszlagok száma. Nemrégen történt, hogy egy termékeny tankönyviró lármázott erősen a bírálók ellen, pedig — ha jól emlékszem — neki valamikor elnézték, hogy egyik könyvében talán több kiadáson át ott díszelegjen egy bizonyitványminta, melyben azt igazolja valaki, hogy egy 13 éves hajadon már 3 esztendő óta szakácsnői minőségben szolgált kiváló sikerrel.

Vagy ne volna semmi bírálat, hanem híznák rá a tanítóra, hogy csak maga vizsgálja át bevezetés előtt alaposan a tankönyveket és ne támaszkodjék senki bírálatára, vagy bírálnák meg már a kéziratot kérlelhetetlen szigorúsággal, a szerző nevének teljes eltitkolásával és mentenénk meg már előzetesen annyit, amennyit lehet, lehetőleg mindent. Ez az előleges cenzúra nem volna a sajtószabadság rovására, az azonban bizonyos, hogy az oktatásügy javára volna.

Specialiter megint csak a mennyiségtani kézikönyvekre hivatkozom. Nem akarok én itt senki tankönyvének reklámot csinálni, de szerény nézetem szerint a polgáfi íiuiskolai számtani kézikönyvek közül még legjobban a Szenes-féle felel meg, melynek magyarázatai világosak, példatára bő, de viszont ennek a munkának is óriási hibája, hogy példáiban nincs meg a kellő fokozat. Nehéz dolog jó számtani példatárat készíteni, jót én csak az olyan jó tanártól tudok várni, aki már hosszú időn át foglalkozott a számtan tanításával igaz szeretettel. Németországban aránylag kevés a számtani példatár, de csaknem valamennyi ilyen. És sajnos az algebrai példatárnál is beleesett Szenes a többi polgári iskolai szerző hibájába: rendkívül sok az algebrai példáknál a sajtóhiba s hogy ez a növendékekre nézve milyen zavaró, arról szólnom sem kell.

Nem a mester iránt való elfogultság, hanem a tények alapos megvizsgálása szól belőlem, midőn azt állítom, hogy olyan magas színvonalon álló tankönyv, mint amilyen Beke