Izr. Aut. Orth. Hitközség Polgári Fiú- és Elemi Iskolája, Pápa, 1899
N ein üres frázis, hogy az idő maga beszél a legékeseb- ben, a legmeggyőzőbb ékesszólással. Ha valamely intézmény létjogosultságát akarjuk bizonyítani, elég csak azt megmondanunk, hány év óta, létezik. Az idők viharával megküzdeni nehéz, de lm, megküzd valaki evvel a nehéz viharral, nemcsak győzelmet, hanem tiszteletet és elismerést is arat. A magyar polgári iskola már «52 év óta áll fenn. Vájjon szükséges-e még ehhez hozzátennünk, hogy a polgári iskola rég- óta érzett hiányt pótolt, szükséges-e ezek után még azt meri- dánunk, hogy a polgári iskola rászolgált a létre? Az a pol- gárember, kinek nincs elég anyagi ereje ahhoz, hogy gyerme- két a tudományos pályára képeztesse ki. az az okos szülő, ki tudja gyermekéről, hogy a tudományos pályán nem várhat reá boldogulás, de azt szeretné, hogy gyermeke mint képzett em- bér, mondjuk, mint képzett iparos, vagy kereskedő szolgálja azt az édes anyaföldet, mely életet biztosit neki, bizalommal fór- dúl és fordulhat is a polgári iskolához, mely intézmény arra van hivatva, hogy az ilyen kivánalmaknak a lehető legnagyobb mértékben eleget tegyen. Hogy milyen fontosságú a polgári iskola, specialiter a felekezeti polgári iskola a zsidó felekezetre nézve, azt feleke- zetttnk minden egyes tagja maga tudja, maga érzi legjobban. A zsidó előtt két szent czél lebeg: !1 haza és a felekezet. A zsi- dónak lelke egész erejével arra kell törekednie, hogy a haza és a felekezet egymás mellett, egymást támogatva viruljanak. Nem szabad elhanyagolni az egyik ügy szolgálatát a másikért. — Éppen azért azt tapasztalhatjuk, hogy széles e hazában 1*
