Katolikus Elemi Iskolák, Pápa, 1904
Veni Sancte szeptember 4-én volt az eleminek s 8-án a polgárinak, utóbbi 9-én megkezdette fennakadás nélkül a szorgalmi óvet. Az elemi iskola megnyitását azonban a járványosán fellépő kanyaró, november 8-áig ellialasztatta. (Lásd egészség- ügyi rovatot.) Felvételi vizsgálatok szeptember 1-én voltak. Az elemi VI. osztályból jelentkező hat növendék közül csakis egyetlen egy növendék vált be a polgári iskola III. osztályába, ami világosan bizonyítja, hogy okvetlenül egy-két évet vesztenek, akik az elemi iskola V.—VI. osztályából lépnek a polgári iskolába. c) Vallásos élet. Az intézet mindig legnemesebb feladatának ismerte a vallásos s ezzel együtt a hazafias érzés ápolását növendékeiben, hogy belőlük vallásos honleányok váljanak. Hogy pedig leikökben az igazi vallásosságnak szilárd alapot vethessünk, csakis azokra a vallási gyakorlatokra kötelezzük őket, melyek mint a hitélet sarkolatos tényezői, az élet bármely körülményei között kötelezők, s melyeket később is teher nélkül megtarthatnak, sőt megtartani kötelesek. Vasár- és ünnepnap az elemi iskola növendékei a főtemplomban, mig a polgári iskoláé ft. püspök urunk ö nagyméltósága intézkedése értelmében a házi kápolnában vettek részt az isteni szolgálaton, mely alatt énekeltek. Dr. Ujváry Endre hittanár úr az előirt exhortatiókat az erre kijelölt teremben szent mise előtt megtartotta. Az elemi iskola növendékei 3-szor, mig a polgárié 6-szor járultak a szent áldozáshoz. A nagyheti szertartások- és nyilvános körmenetek alkalmával szintén a főtemplomhoz csatlakoztunk. Vallásos életünk egyik kidomboruló mozzanata volt ebben a tanévben a Mária congregatió megnyitása a tanuló ifjúság számára. Ezzel első sorban Máriának, a szeplőtlen szűz anyának, kívántuk kegyeletünk kedves jelét adni azzal, hogy a szeplőtelen fogantatás dogmája kihirdetésének jubiláris évében maradandó emléket emelünk, Nagyasszonyunknak zászlaja alá gyüjtvén az ifjúságot; másrészt hathatós eszköz a congregatió a tisztes munkásságnak, igazi szépnek, nemesnek eszméit a női szívben elültetni, mely bizonyos magasabb célt tárván szemök elé, őket a puszta anyagiasságból kiemeli s nemes versenyre kelti. Hiszen, midőn manapság az ifjú lányokat önzéssel, tetszelgő üres külsőségek utáni hajlamokkal telve látjuk, tehetnénk-e jobbat, mintha őket a nők eszményképéhez, a legtökéletesebb nőhöz vezetjük, hogy tőle azt, ami a leányt igazán széppé teszi, megtanulják s megszeressék, hogy csakis tiszta forrásból merítsenek örömeket, erős jellemet, hitvesi hűséget, s hogy ha kell. tudjanak majd szívesen lemondani, lelki- s testi erőt kifejteni akkor, amidőn a család vagy társadalom ezt tőlük jogosan megkívánhatja.
