Katolikus Elemi Iskolák, Pápa, 1901
5 Ezután újra visszatért az Üdvözítő örök dicsőségébe, maga után várva szentséges vére árán megváltott nyáját. De nem hagyta e nyájat árván e földön, maga helyett más pásztort rendelt e nyájnak: a katholikus anyaszentegyháznak őrizetére, akinek különös isteni segítségét Ígérte, hogy e nyájat: az egyház tagjait vég- czéljukhoz, az örök boldogságba vezérelni képes legyen. Krisztus nyája, a katholikus anyaszentegyház, ma is áll és pedig rendületlenül, habár a sziklát, melyen épült, közel két évezred viharai ostromolták és igyekeztek romba dönteni. Az egyház diadalmasan állt ki minden ostromot, az Isten ellenségei által támasztott zivatarok hullámai megtörve, tehetetlenül verődtek és hullottak vissza ércznél erősebb bérczfokáról. Az üldözők karja kifáradt a gyilkolásban, a szenteknek ártatlanul kiontott vére mélyen feláztatta a római birodalom küzdőtereinek porondját és magukra a gyilkosokra frecscsent, a testvérgyilkolás kainbélyegét sütve homlokukra. A római birodalomnak az egész világot leigázó hatalma gyengének bizonyult Isten egyházával szemben, az ördög zsoldjába szegődött tudomány, irodalom és művészet mérgezett nyilai hatástalanul pattanak vissza az igazság vértjéről; ha a pokol összes hatalma támadna is Isten egyháza ellen : buknia kell e titáni harezban, ama — rájuk nézve lesújtó — de tanulságos tudattal, hogy az Isten elleni gyászos küzdelemnek megérdemelt bére csak gyalázat és romlás lehet. Az egyház áll és állani fog sziklatalaján megrcndithetetlenül. Krisztus helytartójának trónja nem inog meg semmi támadás alatt, mert az igazság oszlopai képezik erősségét. A katholikus anyaszentegyház a jelen évben ünnepet, nagy, világraszóló ünnepet ül. Jelenlegi látható feje, Krisztus helytartója: a pápa a jelen évvel lépett pápaságának 25-ik évébe. Az egész katholikus világ vetekedve siet hódolatának s a pápa iránt érzett őszinte kegyeletének adóját letenni a pápai trón zsámolyához. Mi is O Szentsége iránt szivünk mélyén érzett alattvalói hódolatunk, gyengéd fiúi kegyeletünk s törhetetlen ragaszkodásunknak kívánjuk csekély jelét adni, midőn ez örömév alkalmából szerény sorainkban a jelen értesítő szűk kereteihez mért rövid vonásokkal a pápaságról, mint isteni eredetű, isteni rendelkezés folytán a világ végéig fenálló, áldásosán működő intézményről szóló értekezésünket a szives olvasóközönség elé bocsátjuk.
