Katolikus Polgári Fiúiskola, Pápa, 1934
14 inkább foglalkozik valamivel. Ennek az újabb iránynak a hívei nem tartják helyesnek, ha a tanár csak előad, de azt sem, ha a tanár kérdez. Mindez megköti a gondolkodást és gátolja az öntevékenységet. A tanár csak ösztönzést, témákat és problémákat ad, célokat jelöl ki, utasításokat ad, ellenvetéseket tesz, általában beszélget, s evvel a beszélgetéssel igyekszik az öntevékenységet fokozni. Tehát a mai kor iskolájának, azaz a cselekvés iskolájának az alapelve a beszélgetés. Vegyünk át ezen iskola elveiből annyit — mondja az előadó — amennyit pedagógiai belátással célunknak megfelelően használni tudunk, de vigyáznunk, hogy szélsőségbe ne essünk. 2. A tanítás módszere és technikája címen. A nevelőiskola Reinféle formális fokozatok szerint tanított. Ez az eljárás sok mesterkéltségre, természetellenes tanítói eljárásra vezetett. A mai kor pedagógiája azt kívánja, hogy a tanítási fokozatokat a gyermek lelki élete, a tananyag természete és a tanár személyisége határozza meg. Ez a szabadabb tanítási forma, mely szerint nem törekszünk arra, hogy minden tananyagot egy és ugyanazon fokok szerint tanítsunk, hanem a tanár, a gyermek és az anyag határozza meg a tanítás menetét. Ezen fokozatok köztiesznek olyanok, amelyek több tanításban is előfordulnak, sőt olyanok is, amelyeket a didaktikai egységek legtöbbjében alkalmazhatunk. Nem kötjük meg ugyan a tanítás menetét, de az egyes didaktikai egységek feldolgozása közben azonos menetet kell követnünk. Minden tanítás három részből áll : előkészítésből, tárgyalásból és befejezésből. A szabad tanítási forma megengedi, hogy a gyermekek tapasztalatai és okoskodásai alapján tért engedjünk az általuk önkéntelenül kívánt kitérésnek, de tudnunk kell, hogy kitérés után vissza is kell jutnunk az igazi tárgyunkhoz. 3. Bírálati szempontok a magyar írásbeli dolgozatok javítási óráján címen. Tanítványainkat a fogalmazásra is meg kell tanítani. Erre pedig módot és alkalmat leginkább a magyar írásbeli dolgozatok javítási órája ad. Hogy célunkat elérhessük, bírálati szempontokat állítunk fel és ennek alapján vezetjük a magyar dolgozatjavítási órákat. Bírálati szempontok : 1. Stílusszépségek. 2. Stiláris botlások. 3. Nyelvi botlások. 4. Helyesírási hibák. Az ejtett helyesírási hibákat a tanár csoportosítva a nagytáblára felírja és az egyes hibákat a tanulók maguk állapítják meg. A helyesírási hibák ilyenképen csoportosítandók : 1. Szavak leírása kiejtés szerint. 2. Szavak leírása szóelemzés szerint. 3. Irodalmi hagyomány szerint irt szavak. 4. Egyszerűsítések. Mindezek letárgyalása után kerül a sor a dolgozatok kiosztására s foghatnak a tanulók a dolgozat javításához. Hogy pedig tanítványaink dolgozata a sok helyesírási hibától ment legyen, feltétlenül kívánatos, hogy a helyesírási készséget is fejlesszük, ami tisztán gyakorláson alapszik. Állítsa össze módszeresen az I. és a II. osztályok magyar tanára a helyesírás anyagát és minden magyar órából szenteljen 5-6 percet a helyesírás gyakorlására. A helyesírást tetemesen javítja a nyelv
