Katolikus Polgári Fiúiskola, Pápa, 1929
9 Hók tanúbizonyságául kövesedett kagylókat kapartak ki a törmelékekből. A nagytómalomi kirándulás volt a fiúk részére a szórakozás. Fertő-i ladikokon csónakáztak és az elején még félénk Keller Zoltán és Breuer Mihály is kedvet és bátorságot kaptak a ladikázáshoz. Innen a városba mentünk, ahol vacsoráztunk és utána az ipariskolában jó ágyakban pihentük ki a fáradtságunkat. A kirándulásunk soproni részének megvalósításában a legnagyobb érdeme a Soproni Idegenforgalmi R.-T. igazgatójának, Pöttschacher István úrnak volt, aki fáradtságot nem ismerve, korát meghazudtoló fiatalsággal vezetett bennünket reggeltől estig, magyarázott és mutatta be Sopron végvárnak, ennek a nemes kultúrájú, de Trianon által halálra sebzett, gazdag kultúrájú városnak minden szépségét. Hálás köszönetünket fejezzük ki ezúton is irányunkban tett minden munkájáért és hisszük, hogy fajának szeretetében égő szíve jó munkát végzett, mikor növendékeink fiatal leikébe vetítette a modern végvári katona honmentő kötelességének gondolatát. Másnap, 28-án reggel Nagycenkre mentünk, ahol csatlakozott hozzánk Horváthné Slezák Mária és Bihari Artur tanárok vezetésével intézetünk újabb 80 növendéke, hogy kegyeletes zarándoklást tegyünk a „legnagyobb magyar“ porladó hamvaihoz. Nagycenk falúban a kegyúri templomot, majd a temetőben levő családi sírboltot néztük meg, amelyben porladnak a Széchenyi nemzetség elhalt tagjai, köztük a legnagyobb gróf Széchenyi István, azután ennek atyja, Ferenc és többek között üvegkoporsóban Széchenyi Pál, az 1710-ben meghalt, akkori kalocsai érsek, aki a kuruc-labanc világban békíteni akart a király és a nemzet között. Innen a Széchenyi hiibizomány tulajdonát képező európa-hírü 2l/z km hosszú hársfasoron át, Tóth Imre gazdasági intéző úr szíves kalauzolása mellett, a Mauzóleumhoz mentünk, ahol a legnagyobb magyarnak Béla fia és ennek felesége, Erdődy Hanna grófnő alusszák örök álmukat. A csodálatosan szép Mauzóleumnak relifjeit a világhíres Kuntmann szobrászművész véste. Innen a Fertő-tó megtekintésére, Hidegségre mentünk, ahol kitűnő ebéd várt bennünket. Ebéd után Nagycenk állomásra siettünk, hogy növendékeinket Csornán át visszavigyük Pápára. Ugyancsak május 28-án kora reggel indult útnak a harmadik kiránduló csoport is Dákára Blau Henrik és Poliák Lajos tanárok vezetésével. Ezen kiránduláson intézetünk azon növendékei vettek részt, kik anyagiak hiányában az előbbi két kiránduláson nem vehettek részt. A kirándulást kellemessé tette Kondor Jolán úrleány, dákai postamesternő, aki cukorkákkal kedveskedett a diákoknak és egész napját a diákok szórakoztatásának változatossá tételére szentelte. 8. Segítő-egyesület az idén is nagy jótettet gyakorolt a tanuló- ifjúsággal. Közel 150 tanulót teljesen elláttuk a szükséges tankönyvekkel. A vallás- és közoktatásügyi miniszter 884— 05/168—1929. szám alatt kelt
