Katolikus Polgári Fiúiskola, Pápa, 1924-1925
12 az összes könyvekkel el tudja látni, sőt a felsőbb osztályos, szorgalmas és szegénysorsú tanulók, miként a múltban, úgy a jövőben is kapnak tankönyveket. A Segítő-egyesület ügyeit Boksay Endre tanár vezeti. Hálával emlékezem itt meg azon szülőkről, kik gyermekeiknek a már nem szükséges könyveit készséggel adják át a Segítő-egyesületnek és ezzel alaposan hozzájárulnak a szegényebb tanulók segélyezéséhez. Köszőnetem nyilvánítom a Franklin-Társulatnak, az Athenaeumnak a szíves támogatásukért, és Kovács József hittanárnak a 600.000 korona adományáért. Cserkészet. A cserkészet korunk egyik legnagyobb pedagógiai mozgalma, melynek célja a cserkészeket komoly jellemnevelés, egészséges testedzés és gyakorlati ügyességfejlesztés által a cserkésztörvény és fogadalom alapján jó polgárokká nevelni. Ez is mutatja, hogy elemeiben voltaképpen nem tartalmaz újat. A keresztény etika, a lovagias levente szellem, a friss természetszeretet, a praktikus ismeretek és ügyességek, amelyek tartalmát teszik, mind ismert, kipróbált régi értékek. Ami új a cserkészetben, az ezeknek az elemeknek zseniális pedagógiai érzékkel való összeolvasztása, szerves, élő egységbe foglalása, amely bámulatos intuícióival a serdülő fiú tökéletes ismeretén épül, mindenestül kielégíti annak minden irányú igényeit és így megnyeri a fiút, hogy önként adja át magát a cserkésznevelőnek harmonikus, erőteljes férfiúvá-nevelésre. A cserkészet nem elmélet, hanem merőben gyakorlati valami, élni és cselekedni engedi és ösztönzi a fiút; a legnagyobb erővel, az átélés erejével neveli az embert és pedig harmónikus gazdasággal az egész embert. A magyar cserkészmozgalom a magyar nemzeti újjászületés életösztönéből támadt. A magyar feltámadás egyetlen reménye az ifjúság. Nekünk, magyaroknak, komolyan kell felfognunk a cserkészetet, nekünk sokat kell kívánnunk magunktól, mert tőlünk is sokat kíván a mi szerencsétlen hazánk. A magyar cserkész tudja, hogy van még a magyarságnak mondanivalója az emberiség számara. A nemzeti kétségbeesés és nemzeti ábrándozás árkai közt a realizmus kemény országúján halad. Csak Istenben remél, csak önmagában bízik, csak az ősei példáján és eszméin buzdul. Állandóan építi a hazafiság, a vallásosság és a munka megbecsülése pilléreit, melyen Nagy- Magyaroszágnak fel kell épülnie s addig nincs, de nem is lehet nyugodnia, míg az Ígéret földjét meg nem látja. Ezt akarja a magyar cserkészet, de ezt akarjuk mi is, kik magyarok és keresztények vagyunk. Ezen gondolatoktól vezérelve a fiatal, fejlődő intézetünk már az iskolai év első értekezletén megalakította a szervező-bizottságot s ez Boksay Endre tanárt bízta meg a cserkész-csapat megszervezésével. A felhívásra szülői írásbeli beleegyezéssel jelentkeztek a növendékek, ami után mindjárt megkezdődött az ujonckiképzés, ami az ünnepélyes fogadalomtételig tartott. Az ünne
