Állami Polgári Leányiskola, Pápa, 1935
6 minden leánylélek, melyben annyi reménység várja teljesülését, napsugárral hímezze ki ezt a drága szövetet, amit emberi életnek nevezünk. Ezért adták ki a nevelők a jelszót: Több örömöt, több napsugarat a leánylélekbe! Demokritos szerint, ha a gyermek szívének száz kapuja volna, mint Théba városának, mind a száz kapun be kellene engedni az örömöt, hogy a gyermekkor virágoskertjéből minél többet vigyen magával az életbe. Victor Hugo korának nevelőintézeteiről panaszkodva írja: Padjai fekete láncokként szorítanak, Hosszú hálótermei komorak. A helyiségek ajtaján ráfordítva a zár. Szemernyi víz, pázsit, zöldelő fa, vagy érett gyümölcs, Sehol e föld színén. Hatalmas udvarát sivár kő borítja Négy csupasz fal között. A mai iskolából eltűnt e ridegség és ahol még ósdi falak fogadják a leányifjúságot, ott is a nevelők virágos, derűs tavaszt, frisseséget visznek bele növendékeik leikébe. A mai kor pedagógiája a szeretet. Nem a büntetés áll a középpontban, hanem a jóság. Az öröm, a kedély erőt ad a munkához, kitartást kölcsönöz a legkeményebb kötelességteljesítéshez. Akinek kedélyvilága rózsás, az nem érzi a munka fáradalmát. Ezért törekedtek az iskolában meleg, örömet sugárzó környezetet teremteni és a szeretet nevelési módszerét alkalmazni. Ha valaki a mi iskolánkba lép, úgy érzi, hogy egy kedves otthonba tette a lábát. Előkelőség, tisztaság mindenfelé. A széles, világos folyosókon minden lépésre virágzó muskátlik bókolnak a diákkisasszonyok előtt. A tágas tantermek tudományszomjas lakóival még télen is incselkedhetik a napsugár a két és fél méteres ablakokon keresztül. A tízpercek a.att a tágas udvaron alkalmuk van kedvükre ugrándozni, futkosni, vagy a vén diófák árnyékában versenyt énekelni a természet trillázó dalosaival, a vegyes hangú madarakkal. Sőt könnyebb órák alatt még a csodás természetet is élvezhetik az iskola gyönyörű parkjában a „kőasztal“ mellett. Bensőséges családiasság uralkodik itt, de ezzel a rend nem bomlik fel. Az iskola tehát arra törekszik, hogy a leányléleknek ragyogó, vidám, erőtől duzzadó ifjúságot teremtsen. Tiszta örömökkel telíti lelkét, nehogy a bűn kellemesebbnek tűnjék fel előtte, mint az istenes lelkűiét. De mit ér az iskola építő hatása, jó környezete, ha az otthon más környezetet jelent a gyermek számára. Örömöt, boldogságot, meleg szeretetet kell sugároznia a családnak is, sőt sokkal nagyobb fokban, mint az iskolának. Ez természetes. Legyen az otthon kedves. Ellen Key szerint minden gyermekszobának kertre kellene nyílnia, hogy minél több jöjjön be a mennybolt kékjéből, a rétek zöldjéből, a nap aranyesőjéből, mert semmi sem nevel több életművészetre, mint a napfényes ház, amelyben sohasem tagadják meg a gyermektől a nevetést, a jó kedvet. De ha sok sötét, szűk lakásba nem is süthet be a nap, sugározzanak szeretetet a ház lakói.
