Állami Polgári Leányiskola, Pápa, 1935
21 kezni nem lehet. Ezeknél a betegségeknél a minél korábban végrehajtott s lehetőleg teljes elkülönítéssel kell a továbbterjedés veszedelme ellen védekeznünk. A tiszti főorvos úr ezután részletesen szólt az egyes fertőző betegségekről, a kérdező szülőknek útbaigazítást és tanácsot adott. Utána Filipi Józsa beszélt „Az édesanya mint betegdpoló“ címen. — A melegséget, a napsugaras derűt árasztó, áldozatos édesanyai szeretetre a legnagyobb szükség akkor van, amikor a családban megbetegszik valaki. Ilyen esetekben bizonyos irányelvek szerint kell az édesanyának eljárnia. Szeretetét, türelmét, melyet a betegápolás nagy-nagy mértékben megkíván, tudásával is kell párosítania. Érteni kell az édesanyának a betegápoláshoz egyrészt, hogy enyhébb esetekben maga is tudja a tennivalókat, másrészt, hogy súlyosabb betegségeknél, amikor feltétlenül orvos tanácsát kell kérni, megfelelően végrehajthassa az orvos utasításait és minden vonatkozásban gondoskodhasson kedves betegének szükségleteiről. — Figyelemmel kell lenni a betegszoba csendességére, tisztaságára, helyes szellőztetésére. A felesleges bútorzati tárgyakat el kell távolítani, a takarítást pormentesen kell végezni. Fontos dolog a beteg szobájának hőmérséklete, világossága, megvilágítása és a beteg ágyának elhelyezése. Sehol sincs nagyobb szükség a legmesszebbmenő tisztaságra, mint a betegnél. Ágyneműje, fehérneműje mindig tiszta legyen. Felfekvéstől óvni kell a beteget. — Igen nagy gondot kell fordítani a beteg táplálására. E tekintetben is szigorúan be kell tartani az orvos utasításait, mert a legcsekélyebb mulasztás súlyos következményekkel járhat. Pontosan meg kell figyelni a beteg érverését, lélekzését, hőmérsékletét és a betegség egyéb észrevehető tüneteit. Az orvosságot pontosan kell beadni, a betegápolónak ügyelnie kell arra is, hogy a külső és belső használatra rendelt orvosságokat fel ne cserélje. A hideg, melegedő és meleg borogatások mikénti alkalmazása szintén figyelmet és körültekintést kíván. A betegápolás egyik legfontosabb feladata a beteg nyugalmának biztosítása. Látogatók csak rövid időre bocsáthatók a beteghez ha az orvos megengedi és a beteg maga is kívánja. Nyugodt, derűs arcot mutatunk a beteg mellett, vigasztaljuk a csüggedőt, erősítjük a jó Istenbe vetett bizalmát, ne vétessük vele észre, ha baja nagyon súlyos. Bámulatos lelkierővel bírnak az édesanyák ilyen vonatkozásban. Szivük majd meghasad halálos betegük láttán, mégis derűs, mosolygó arccal dédelgetik és angyali türelemmel teljesítik nyügösködő óhajtásait. Ki tudná felmérni azt a töméntelen fáradságot, azt a határtalan szeretetet, amellyel az édesanya övéit körülveszi. Jól mondja lánglelkű költőnk, Petőfi Sándor, István öcsémhez irt soraiban édesanyjáról: „Mi 6 nekünk ? azt el nem mondhatom. Mert nincsen rá szó. nincsen fógalom.“ A harmadik szülői értekezleten Dr. Friml Jenő kórházi sebész-főorvos úr előadását hallgatták a szülők: „A sportolásról, különös tekintettel a női
