Állami Polgári Leányiskola, Pápa, 1935
17 kérdésekkel kapcsolatban arra kérte tanítványait, szeressék nagyon az édesanyjukat, legyenek hozzá minden ügyükben, dolgukban őszinték. Az ifjúsági köuyvtárból a tanulók kéthetenkint kaptak könyvet és az olvasottakról időnkint be is számoltak. 1) A szülői értekezleteket a Budapesten 1935. okt. utolsó hetében megrendezett Egészség Hetének hatása alatt, az egészség védelmének szolgálatába állítottuk. Az első szülői értekezleten dr. Lázár Ferenc úr, a tüdőbeteggondozó-intézet vezető orvosa a tuberkolózisról tartott előadást, melyről a következőkben számol be: Csonka-Magyarországban évenként kb. 20.000 ember hal meg tuberkulózisban. A tuberkulózis, amit magyarul gümőkórnak, tüdővésznek éz szárazbetegségnek is nevezünk, gyógyítható betegség. E két megállapításból arra a következtetésre kell jutnunk, hogy nemcsak a tuberkulózis csírája az, ami öl, de öl az emberek felvilágosítatlansága is, amely lehetővé teszi a betegség ily hatalmas mérvű elterjedését. A tuberkulózis népbetegség, mert a nép széles rétegeiből szedi áldozatait. Tuberkulózisnak nevezzük mindazon betegségeket, amelyeket a tuberkulózis bacillusa idéz elő. Ez a bacillus egy igen kicsi, szabad szemmel nem, csak igen nagy, kb. ezerszeres nagyítóüvegen, mikroszkópon látható, pálcika alakú kis gomba. Ez a bacillus rendkívül szívós, ellenálló. A földön beszáradva, sötét, nedves helyeken hetekig is elél, jól bírja a hideget, kevésbé jól a hőt, a napfény pedig percek alatt elpusztítja. A napfény tehát direkt pusztító hatással bír a betegségokozó bacillusokra. Hogy jut a bacillus a szervezetbe? Két főúton. 1. Az általa fertőzött levegővel a lég- útak útján. A beteg ember köhög, köpetet ürít, amely nagy számban tartalmazza a bacillusokat. A köpet a földre kerül, beszárad. A beszáradt köpet söprés, vagy szél útján a levegőbe kerül és az egészséges ember ezt beleheli, vagy pedig a beszáradt köpetet cipőtalpán beviszi a lakásba, ahol esetleg egy, a földön mászkáló kisgyermek kezére kerül a fertőző csíra. A levegő útján való fertőzésnek egyik még veszedelmesebb formája az u. n. cseppfertőzés. A beteg ember beszéd, köhögés, vagy tüsszentés közben apró nyákcseppeket szór szét maga körül a levegőbe. Ezeket a bacillusokat tartalmazó nyálkacseppe- ket egy, a beteg közelében lévő egyén belehelheti, s így azzal megfertőződhetik. 2. főmódja a fertőzésnek a bacillussal szennyezett táplálékkal a tápcsatorna útján történik. Ugyanis a szarvasmarhának is van egy tuberkulózis betegsége, a gyöngykór. Az ilyen tehén teje is okozhat fertőzést, főleg a hashártyákon. Ha a tejet felforraljuk, akkor ez a veszély elkerülhető. Nem mindenki betegszik meg tuberkulózisban, ha a szervezetébe be is kerülnek a fertőző csírák. Boncolásoknál kiderült ugyanis, hogy az emberek 90 százalékánál a fertőzött- ség kimutatható. Ha a bacillus a szervezetbe jutott, akkor megindul a kemény küzdelem a baktérium és a szervezet között. A szervezetnek is megvannak a maga védőeszközei, ilyenek a nyirokmirigyek, amelyek mint baktériumszűrők szerepelnek, ha a baktérium nem nagyon erős, azokon fennakad. Magának a vérnek lugossága folytán is van némi baktériumölő képessége; a szervezet 2
