Állami Polgári Leányiskola, Pápa, 1928

4 témáinknak ő volt a vigasztaló, segítő és velük együtt imádkozó angyala. Nappal tanított és ápolt, éjjel kötötte és varrta a me­legítő ruhákat. Minden eltöltött peree a nemes értelemben vett példaadás volt... Mikor pedig a hadifogságban sínylődök jöttek haza és előbb megfigyelő táborba gyűjtötték őket össze, akkor is ott volt a többi széplelkü magyar asszony között, vigasztalt, segí­tett, előkészített családi tragédiák elviselésére. Elment!... Utolsót dobbant a szív, mely tele volt hittel, lángoló hazaszeretettel, kollégiális együttérzéssel, önzetlen fele­baráti szeretettel... Sírját — mely alatt a legmelegebb szivü tanár és kiváló magyar asszony pihen — minden halottaknapján megkeressük tanítványainkkal együtt, hogy rászórhassuk az emlékezés hó­fehér virágait... Kozák Jolán igazgató.

Next

/
Oldalképek
Tartalom