Állami Polgári Leányiskola, Pápa, 1925
15 néninek, akik nemcsak feledhetetlenné tették Lellét, de akiknek nagy részük van abban is, hogy kirándulásunkat ilyen jutányosán sikerült nyélbe ütnünk. Lelléről másnap délben a somogyi parton utaztak tovább Keszthelyre, ahonnan autókon Hévízre rándultak át. Másnap hajnalban értek Tapolcára, ahol a melegforrást megszemlélve a zalai parton, Füreden, Almádin át jöttek hazafelé. Útjuk végső részén a gyönyörű Cuha-völgyben gyönyörködtek, vígan daloltak, amidőn — egyik növendék elbeszélése szerint — ajkukon egy pillanat alatt elhalt a nóta, mert szivükbe nyilalott, hogy jun. 4.-ike van, amikor nem lehet más gondolata a magyarnak, mint Trianon. De csak néhány percig tartott a csend és a nyomasztó érzés, utána annál lelkesebben énekelték: „Nem veszhet el Magyar- ország sohasem, Védelmezi, nem engedi az Isten!“. 9. Zrínyi Ilona Önképzőkörünk a folyó tanítási évben is tevékeny munkásságot fejtett ki Horváthné Slezák Mária tanárelnök vezetésével. Szept. 26.-án volt az alakuló gyűlés, amelyen 111. és IV. osztályos növendékeink egyhangúlag megválasztották a tisztikart. Titkár lett Tomsich Sarolta IV. o. n., titkárhelyettes Benyó Erzsébet III. o. n., jegyzők Kakas Margit és Weisz Magda IV. o. növ. Az év folyamán 11 rendes gyűlést tartottak, amelyeken minden növendék pontosan megjelent, az elmaradásokat igazolni tartoztak. A gyűléseken sok irredenta tárgyú szavalat hangzott el, de nagy költőink alkotásairól sem feledkeztek meg. A legjobb szavaló Tomsich Sarolta volt, de nagy haladást mutattak e téren Kakas Margit és Eckstein Dóra is. Szép felolvasást tartott Eckstein Dóra „Az utolsó magyar óra“, Igonda Juliska „Mi a kötelessége a mai magyar leánynak hazájával szemben ?“ és Horváth Anna „Egy kis gyermek haláláról“ címen. Közben egy-egy zongora- és énekszámot, dialógot és monológot is adtak elő növendékeink. Diszünnepélyt márc. 15.-én rendeztek, az 1848-iki események emlékére, amely alkalommal Tomsich Sarolta felolvasta pályanyertes dolgozatát; továbbá az igazgató nevenapján, amikor két szin- szindarabot, egy virágjelenetet és táncot mutattak be. Alszeghy Erzsébet tanárnő pályázatot hirdetett műsorok tervezésére és a három legsikerültebbet: Tóth Erzsébet, Balogh Erzsébet és Berki Irén munkáját, művészi reprodukcióval jutalmazta meg. Horváthné Slezák Mária tanárnő Igonda Juliska IV. o. n. „Elpusztult a magyar“ c. költeményét Kapcsándy Sándor: Eke mellől c. verses kötetével jutalmazta meg.
