Állami Polgári Leányiskola, Pápa, 1909

21

ünnepnapján szállt el nemzetétől, hogy porhüvelyétől megtisztulva, Teremtöjéhez közelebb jutva, kérhessen áldást, kegyelmet békóba zárt nemzete számára, aki elárvultán, vezető nélkül, fájdalmában kétségbeesve gyászolta elvesztett éltető lelkét. Ezt a kétségbeeső gyászt, megrendítő fájdalmat fejezte ki nagy költőnk, Arany János, részben elsirató, részben dicsőítő költeményében 50 évvel ezelőtt a nagy férfiú gyászünnepén, melyben a lánglelkü hazafit nem tartja halottnak, mert szelleme él az utódokban. És a költőnek igaza volt! Széchenyi itt van közöttünk, az ő nyomdokain kell haladnunk tovább, az ö vezéreszméi mutatják előttünk az elhagyott irányt, hogy visszatérhessünk arra az útra, amely majdan a boldogulhatásra vezet, hogy az 50 év előtt elénk tűzött jelmondatát így módosíthassuk, hogy: Magyar- ország nemcsak volt és lesz, hanem meg van . . .

VIII. Az iskola kormányzata.

A pápai állami polgári leányiskola 1898. évi junius hó 1 -én 31757. szám alatt kelt magas intézkedés folytán államosíttatott, mely felett a felügyeletet a nm. vallás- és közoktatásügyi minisztérium gyakorolja az általa kinevezett gondnokság, a megyei közigazgatási bizottság, illetőleg a megyei kir. tanfelügyelő által.

A felügyelőség.

1. Tanfelügyelő: nagys. Papp Sándor úr.

2. Iskolátogató : tek. Gyónj Vilmos pozsonyi íiu- és leány polg. isk. igazgató úr.

3. A gondnokság tagjai: elnök: nagys. Sült József kir. tanácsos, m. kir. közjegyző; jegyző: tek. Kis Ernő fögimn. tanár; gondnok: Nagy Gabriella; tagok: nagyt. dr. Antal Géza theol. akad. tanár, tek. Baranyai Zsigmond ügyvéd,