Állami Polgári Leányiskola, Pápa, 1908

9

két órán. A pedagógiai órákon a Francziaországban 1896-tól 1906-ig divatban volt, úgynevezett „kísérletező pedagógiát“ ismertette. Bemutatott egy készüléket, melynek segítségével pontosan ki lehet számítani, hogy bizonyos növendéknél bizonyos szellemi munka végzésénél hány fok energia használódik el. E készülék segélyével azt is kimutatták, hogy a reggel 8 órától délután négy óráig tartó s a déli szünettel megszakított tanítás kevésbbé meríti ki a növendéket, mint a 8 órától 2-ig, vagy 9-től 3-ig tartó s csak 10 percznyi szünetekkel megszakított előadás. A stilisztikaórák részben a hallgatók által beadott s általuk választott tárgyú dolgozatok együttes megbirálásából és kijavításából, részben pedig idegen munkák töredékeinek francziára való fordításából állottak.

A fordítás természetesen a hallgatók anyanyelve szerint beosztott csoportokban történt. Mi magyarok a német csoporthoz voltunk beosztva és Heinrich v. Treitschke „Biographische Essays“-böl és Wolzogen-Schuinann „Kinder der Excellenz“ czimü vigjátékából fordítottunk egyes részleteket.

De az idei kurzusra már külön magyar csoportot szervezett M. Bouvier, melynek vezetésére dr. Máday Andort, a genii egyetem magántanárát kérték fel.

JY1. Zbindenen kívül tanítottak még a rendes délelőtti órákon: M. J. Dubois egyet. m. tanár, a gyermek-psycho- logiát heti 6 órán; M. G. Rudler a párisi „Lycée Char- lenagne“ tanára, az analytikus olvasást heti 6- és a franczia irodalomtörténetet heti 2 órán; M. H. Mercier egyetemi magántanár, a stilisztikát heti 2- és a franczia folklórét heti 6 órán; M. A. Sechehaye egyetemi magántanár, a syntaxot és etymologiát heti 6 órán és M. G. Thudichum a kiejtéstant és phonétikát heti 6 órán.

E tárgyakat három (A, B, C) csoportra osztva, külön- külön teremben hallgattuk, kivéve a stilisztika-órákat és