Állami Polgári Leányiskola, Pápa, 1906
20 napi látszólagos mozgása s ennek magyarázata. A nap látszólagos évi mozgása. Időszámítás. A föld forgása és keringése. A nappalok váltakozó hossza. Évszakok. A föld- övek. A hold keringése a föld körül. A hold fényváltozásai. A nap és hold fogyatkozása. A föld a naprendszerben. A naprendszer többi tagjai. Álló csillagok, csillagképek. Számtan és mértan. Cél: a) Biztosság és ügyesség a számmüveletek végrehajtásában és jártasság a köznapi életben előforduló feladatok megfejtésében. b) A legfőbb mértani fogalmak és alapigazságok megértése módszeresen vezetett szemlélet alapján. A számtan tanításánál nemcsak azon haszon veendő tekintetbe, melyet az a köznapi életben és más tudományok tanításánál nyújt, hanem szem előtt tartandó azon körülmény is, hogy a tanuló gondolkodásának kiképzéséhez jelentékenyen hozzájárul. Ezért különös súly fektetendő a fejbeli számolásra (melynél a tanuló gépiesen nem igen dolgozhatik) s a feladatok logikai megfejtésére. Általában arra kell tehát törekedni, hogy a tanuló a számtan tanulása által nemcsak hasznos készültségre tegyen szert, hanem hogy értelmes, fokozatos, szorgalmas és kitartó munkához szokjék, s igy ezen tárgy tanulása egész szellemi műveltségére üdvös befolyással legyen. A feladatok megválasztásánál tekintettel kell lenni azon tudományokra is, melyek az illető osztályban taníttatnak, a feladatok nagyobb része azonban mégis a köznapi élet s a háztartás köréből veendő. A legszükségesebb mértani ismereteket a tanulók az alsó osztályokban a rajzórák alatt szerzik meg s az itt gyűjtött ismeretek a felső osztályokban bővíttetnek ki. Természetesen nem lehet itt szó a mértan rendszeres tanításáról hanem csak fontosabb mértani ismereteknek világos szemléleten alapuló megszerzéséről. Erre azonban okvetlenül szükség van, úgy a természettan, valamint a mathematikai földrajz számos tételénél, nemkülömben a köznapi életben nem ritkán előforduló terület- és térfogatszámításoknál.
