Állami Polgári Leányiskola, Pápa, 1900
29 képzettek, a mostoha természeti viszonyok daczára felülmúlják jólétben, boldogság- és hatalomban azokat a kedvező' viszonyoknak örvendő államokat, hol a szellemi tehetséggel megáldott ember nélkülözi a polgári állásban kisegítő tényezőket, czélhoz vezető ismereteket. A műveltségnek és tudománynak üdvös hatása mellett tények szólanak s igy hosszasabb fejtegetésre nincs szükség. Napjainkban alig merülhet fel fontosabb kérdés, mint a nőnevelés ügye. Úgyszólván általános vélemény, hogy a nők vezetik és ők intézik uagyrészben az emberiség jsorsát. Bármilyenek legyenek valamely nép szokásai és törvényei, az erkölcsöket a nők alkotják. Az emberiség első nevelése, valódi alapvetése a jelennek, a nők kezében van letéve. Az ő hivatásuk lévén már gyermekeik zsenge korában szivükbe oltani a szép és nemes fogékonyságot s ezáltal megteremteni a jövő nagy nemzedéket. Nagy dolgok rugói rejlenek a nő jellemének emelésében ! Mig az egyik nép, melynél a nő a barbár czivi- lizáczió nyomása alatt rabszolgaként vagy játékszernek tekintetik, csak nehezen haladt előre, addig azok, melyeknél a nő szabad és tisztelt személy, nagy léptekkel halad az egyenlőség és felvilágosodás felé. Igen, valamely nép erkölcsi állapotának mértéke azon állás, melyet a nő az illető nép társadalmában elfoglal. Korunk jelszava a »haladás«. S hazánk bölcs állam- férfiai e nagy jelentőségű eszmétől áthatva, főfeladatuknak tekintették a lefolyt évek mulasztásait a növelés terén pótolni, a nőoktatást az előrehaladott kor kívánalmaihoz képest átalakítani, fejleszteni és ekkép a nemzet jövőjét szilárd alapokra fektetni. Bizonysága ennek az 1868. évi 38. t.-czikk, melynek 67. §-a a polgári iskolák felállítását a nők részére is kiterjeszti. A közoktatási törvénynek egyik legszebb és legfontosabb intézkedése az, hogy meghagyja a nagyobb városoknak, miszerint polgári iskolákat állítsanak fel
