Állami Polgári Leányiskola, Pápa, 1900
24 Dobó István várkapitány egri nőinek példájára buzdult hazája hő szerelmére. Vagy ki áldozott, szeretett, szenvedett többet, mint a hazája megmentéséért Bécs-Ujhelyen kivégzett Zrínyi Péter leánya, előbb I. Rákóczy Ferencz, utóbb Thököly Imre neje és a nemesszivii II. Rákóczy Ferencznek édes anyja: Zrinyi Ilona ? Nem jut-e önkénytelenül eszünkbe a világ megváltójának édes anyja, minden szenvedései, örömei, dicsőségével, ha Zrinyi Ilonára, oh a magyarok tündöklő csillagának II. Rákóczy Ferencznek, a legnemesebb szivü magyar embernek édes anyjára gondolunk ! S ott van Murányvár úrnője és fő védője, Széehy Mária, a férfiak lelkesítője, kinek lángoló, merész honszerelmét csak nagyravágyó lelke homálvositá el némileg, mint Szapolyay János, nemzeti királyunkét a kelleténél több érdekhajhászása! Mig Bornemisza Anna, Apaffy Mihály erdélyi fejedelem nagy műveltségű neje, lomha, kényelmes, különben könyv- és tudományszerető férje helyett, okosan tudta vezetni a közügyeket s alattvalóinak igazi anyjává lön! Azalatt pedig szintén egy nőnek, az okos Mária özvegy királyné gondos, csendes irányításának sikerült főkép a Habsburg-háznak uralkodását megvetni Magyar- országon, ahol az immár negyedfélszáz év óta tart. Egészben véve szomorú korszakot élt, át nemzetünk az első Mohácstól a második Mohácsig, vagyis a mohácsi veszedelemtől 1526-tól a mohácsi győzedelmig 1687-ig; ámde ez a szomorú korszak dicső volt a haza fiai és leányai erényeiben s az ezekben való kitartások az alkotmány és függetlenség teljes kivivására s elismerésére vezettek ; ez volt az a korszak, melyről fejedelmi költőnk méltán zengi: Az nem lehet, hogy annyi szív Hiába onta vért, Keservben annyi hű kebel, Szakadt meg a honért!