Állami Polgári Leányiskola, Pápa, 1898

14 mekeive], Gizella és Rudolffal, kedves magyarjai között. Erezte, hogy itt tudják az ő nagy szivét méltányolni, megérteni. Ekkor mondta: «Ha a megpróbáltatás arra való, hogy megismertesse velünk alattvalóink szivét, úgy mély bánatomban is boldog vagyok, hogy annyira meg­ismerhettem.» Erzsébet magyar földre először 1857-ben lépett, a mikor bemutatta felséges férje őt a magyaroknak és kísé­retében bejárta az ország legnagyobb részét Sejtelmében annak, hogy ez a szelíd, jóságos tekintetű asszony áldást terjeszt maga körül. A magyar nép, a merre csak járt, mindenütt lelkesen, szeretettel fogadta. Azonban magyar- országi körútját idő előtt félbe kellett szakítania, mert a két éves Zsófia herczegnő hirtelen meghalt. Anyai szivé­nek első bánata bár magyar földön érte, de a magyar szív részvéte enyhítette is. Ekkor ismerte meg a magyar­ban azt a tulajdonságot, hogy a szenvedésben együtt érez a szenvedővel, az itt ekkor tapasztalt igaz részvét kap­csolta őt annyira a magyarhoz, hogy midőn Madeirából, hol meggyengült egészsége miatt tartózkodott, visszatért, szivének vonzalma a magyarok iránt növekedni kezdett és elhatározta, hogy teljesen megtanul magyarul. Br. Eötvös József vallás- és közoktatásügyi minisz­terünk ajánlására, Fáik Miksa, akkori egyszerű újságírót, most közéletünk egyik jelesét, választották magyar tanító­jául. Es megkezdődtek a magyar órák, a melyek bevezet­ték a mi Nagyasszonyunkat teljesen a magyar szivébe, magyarrá lett érzésében, lelkületében, ugyannyira, hogy midőn az anyák között is a legnagyobb csapás érte és vad fájdalmában csüggedni érezte szivét, magyar lélek vigasztalását kereste. Elölkérte azt a magyar imakönyvét, melyet a koronázáskor a magyaroktól kapott, mondván:

Next

/
Oldalképek
Tartalom