Állami Polgári Leányiskola, Pápa, 1895
— 1(5 — közt teltek. Zsolt és Taks vezérsége alatt a szomszéd tartományok lakói előtt félelmesek voltak a magyar fegyverek. Nem puszta harczvágy vezette őseinket — magasb czéljuk volt: biztositani akarták maguknak és utódaiknak a sok hányattatás után drága béren szerzett hazát. S csakugyan tovább félszázadnál rettegésben tartották Európa népeit; mig 933-ban Merseburgnál s 955-ben a Lech mezőn Augsburg mellett az egyesült német hadaktól nagy vereséget szenvedtak. Ez utóbbi különösen döntő befolyással volt a magyar nemzet életére, mely kezdett mindinkább felhagyni a háborúskodással s szivesen hajlott a békés foglalkozások felé. Különösen 1st: Idásos uralkodása alatf, ki bölcs belátásával felfogta, hogy a magyar nemzet létét csak úgy biztosíthatja, ha az vallásra, erkölcsökre nézve simul a művelt nyugati államokhoz s eltökélt szándéka volt, hogy Magyarországot keresztény állammá alakítja. Nagy és nemes tervét keresztül vitte, mert az 1000. év elején a római pápától Astrik apáttal díszes koronát hozattatott s ugyanazon év aug. 15-én az alig száz éves Magyarország belépett az európai keresztény államok sorába s az első magyar királynak Szent Istvánnak fejére tették a kir. koronát, — azt a szent koronát, mely már 900 év óta hinti fényét Sz. István utódjaira, árasztja az áldást népek millióira ! Az Árpádok nagy munkáján Isten áldása lebegett. Uj hazát, magasztos vallást adtak népeiknek ; küzdöttek mindkettőért eleget. I. Endre és I. Béla végre elfojtották az utolsó pogány lázadást s a magyar nép, mely az uj vnlllás szeli- ditő tanai alatt is hű maradt nemzeti jellegéhez, szivesen simult a finomabb erkölcsűkhez s buzgó hive lett a keresztény vallásnak.