Állami Polgári Leányiskola, Pápa, 1879
16 álló konyha nyújt, s mivel végre a polgári iskolai tanfolyam valamivel nagyobb költséggel van összekötve, mint a népiskoláé, mely — mint értesültünk — a zárdában ingyenes: tehát nem csodálkozhatunk, ha a katb. növendékek zöme intézetünktől távol marad. Persze akad eset, a mikor azután a szülő belátja, hogy nem helyesen cselekedett, midőn leányát egészen 14—16 éves koráig a népiskolában hagyta, s a polgári iskoláról nem vett tudomást. Hogy többet ne említsek, hát csak azon körülményt hozom fel, hogy a kik tanítónőképző-intézetbe akartak lépni és csak a népiskolát végezték el, rendszerint hozzánk lettek utasítva; intézetünkbe pedig csak költséges felvételi vizsga alapján vétettek fel valamelyik felsőbb osztályba. — De ezen kívül még egy körülményre kell utalnunk, mely szintén akadály arra nézve, hogy intézetünk nagyobb számú növendékek által látogattassék. Ugyanis arról értesültünk, hogy sok szülőnek nem conveniál intézetünk „polgári“ neve, mivelhogy ez a név azt jelzi, hogy polgárok (iparosok stb.) számára van állítva, a kisvárosi aristokratia gyermekei tehát, ha azt látogatnák-------------Bármilyen — hogy többet ne mondjunk — téves ez a nézet, mégis számolnunk kell vele, számolnunk annyiban, amennyiben kötelességünknek tartjuk e részben némi felvilágosítással szolgálni. Igaz, hogy a polgári iskola a polgári rend, az u. n. középosztály számára van állítva. De hát kik tartoznak abba a középosztályba? Azt tartjuk, hogy a mely városban magasabb aristokrata osztály nincs, ott még koránt sincs ok arra nézve, hogy az u. n. intelligentia magát a középosztályon kívül helyezze s exclusiv állást foglaljon el; mert a társadalmi osztályok megállapítása- és meghatározásánál nem egyes városok közönsége , hanem a nemzet és a szó szoros értelmében véve a társadalom vehető tekintetbe. S ekképen eljárva azt találjuk, hogy a „polgár“ elnevezése, a középosztályhoz való tartozás egészen a főnemesig, a magasabb hivatalnokig stb. senkit sem dehonestál. Ezek után még csak azt jegyezzük meg, hogy Budapesten pl. egészen más nézeten vannak, és hogy a bécsi gyakorló polgári leányiskolába a legmagasb körökből is járatnak leányokat és senkinek sem jut eszébe azon töprenkedni, hogy az a comtesse dehonestálva van, mivel az iskolapadon az egyszerű iparos gyermeke mellett ül. Növendékeink magaviseletére, szorgalmára és haladására nézve megjegyezzük, hogy az a felsőbb osztályokban kielégítőnek mondható,