Állami Polgári Leányiskola, Pápa, 1875

— 22 —

egyes vidékek s országok térképét fejből le tudják rajzolni.

Természetrajz. Egész éven át heti 2 órában az állattan szintén szemléltetőleg adatott elő, melyből ugyanis a növendékek megismerni tanulták: I. a gerinces emlősök közöl a majmokat, a röpkedő, rovarevő, ragadozó, uszonylábú, rágcsáló és foghíjas állatokat, a sok-, két- és egycsiilküeket, a ceteket, az erszényes és ürgyös emlősöket. A madarak közöl: a futó, éneklő, rikácsoló, kúszó, ragadozó, gázló és úszó madarakat, a galambokat és tyúkokat. A hüllők közöl: a teknősöket, gyíkokat és kígyókat. A farkatlan és farkas kétéltüeket; a csontos és porcos halakat. II. A gerinctelen ízállatokat, u. m. a rovarokat, pankányokat, héjancokat és férgeket. Végre a gerinctelen hasállatokat, milyenek: a puhányok, tüskebörüek, Urbélüek és elsőkéit. Ezeknek — az alapjellemmel biró s egyszersmind a mezei gazdaság- s iparban használtatni szokott példányain taníttattak az állatok ismertető jegyei, lakhelyük, táplálkozási módjok, sajátságaik és hasznuk.

Ezen tantárgyak kezelésénél mindjárt eleve vezérelvül tűztük ki, hogy valahányszor valami előfordul, aminek teljesebb megértése valamely, már előbb előadott részletnek kellő ismeretéből függ: az értelmezés alapjául szolgáló ilyetén tárgy mindannyiszor kérdés alá vonassák, és a tanuló leányok közt többé vagy kevésbbé hézagos felfogáshoz képest aránylag újra értelmezve legyen; hogy igy az oktatás mintegy szerves gyarapítás által növelje a leánykák ismereteit, mindig a már teljesen ismerthez forrasztván az ismeret újabb növedékeit. — Az ismétlés e neme kiváló hasznúnak mutatkozott és az annyira szükséges öntevékenységet segité elő; és az alaposságra s öntudatosak!) szellemi munkásságra törekvésnek alkalmas ösztönéül szolgált.

Női kézi-munkák. Hetenkint 4 órán át a kötés, horgolás és burkolás, a fehér-himzés.

Rajzolás. Heti 3 órában az egyenes és görbe vonalú