Iparos- és Kereskedőtanonc-iskola, Pápa, 1912
6 amelyekre nézve, összehasonlítva és összeegyeztetve a párhuzamos osztályok anyagát, behatóbb eszmecsere után, végleges megállapodás történt. Minden hó elején tartottuk meg rendes havi értekezletünket, melyeken az osztálytanárok referáltak osztályuk erkölcsi magaviseletéről és iskolalátogatásáról, az egyes szaktanítók pedig az előmenetelről. Az októberi és novemberi értekezleteken, miután a felvételi vizsgákon, az idő rövidsége miatt, lehetetlen volt minden egyes tanulónak képzettségi fokát tüzetesen meghatározni, a gyengébb növendékeket alsóbb, az erősebbeket felsőbb osztályokba helyeztük át. A valláserkölcsi oktatást hosszú tanítói pályámon nagy figyelemmel kisértem és arra a meggyőződésre jutottam, hogy mai alakjában azt a nagy és nemes célt, melynek szolgálatába szegődött, sohasem fogja megvalósítani. Sokkal megfelelőbbnek tartanám, ha az egyes felekezetek közmegeggyezéssel megállapodnának egy jól szerkesztett „Ipariskolai erkölcstanában, amelyben az Istennek tartozó kötelességeken kívül, még erősen kidomborodva találnánk a jellemképzés kellékeit: a hazánk, az embertársunk, a társadalom és a hazai ipar fejlesztésére irányuló kötelezettségeket. Ezt az oktatást osztályonként, valláskülönbség nélkül, végezhetné akár egy hitoktató, akár az egyes osztályfőnökök is. A tanulók iskolalátogatására vonatkozólag jelentjük, hogy statisztikai táblázatunk VII. szakasza szerint az igazolatlan mulasztások, a múlt évihez viszonyítva, némi emelkedést mutatnak; de ha tekintetbe vesszük, hogy növendékeink létszáma 36-tal szaporodott és hogy az inasok hanyagsága és szökésük megtorlására semminemű hatalommal nem rendelkezünk, még ezzel az eredménnyel is megelégedhetünk. A tanulók előmenetelét kimutatási táblázatunk
