Katolikus Tanítóképző Intézet, Pápa, 1943

— 4 —

papi lelke erőfeszítéseinek, küzdelmeinek, fáradságának és örömeinek több-évtizedes színhelyétől. Köszönjük azt a krisztusi, komoly és meleg, érdeklődést, mellyel új munkaterületére lépett. Lekötelez bennünket az ía megható nagylelkűség, mellyel új híveit tövéivé fogadta és a jó Isten részéről kitüntető kegyelemnek tartjuk, hogy magunkat a legnagyobb bizalommal és feltétlen alárendeltséggel atyai gondjaira bízhatjuk. Mindaz, amit és ahogyan eddig'érzett, gondolt, .tett, írt és alkotott, meggyőz bennünket arról, hogy a jó Isten egyházmegyénket egyik leghűségesebb sáfárjára bízta. Olyan főpapra, aki a szó legnemesebb értelmében ura és atyja tud lenni népének, mert la megpróbáltatások hosszú sorozatán át hű szolgája:és ragaszkodó gyermeke,volt Istenének. Ű a kipróbált ember, akit az Isten ajánl. Mi pedig mint a nehéz idők ki nem érdemelt nagy ajándékát hálás szívvel fogadjuk és minden i igyekezetünkkel azon leszünk, hogy nagy szíve és fényes 'szelleme törekvéseihez a mi szerény munkánkból és bensőséges imánkból minél többet adhassunk. Érezzük és tudjuk, hogy nevelő-oktató tevékenységeink papi lelkében megértő vezért és erős támaszt nyertek, hisz az »Édesanyám« szerzője kezdettől fogva ia nőnevelés ügyének'emelésében látja mind a valláserkölcsi, mind a társadalmi és közéleti bajok leghatásosabb, leggyökeresebb orvoslását.

Boldogok vagyunk, hogy'közvetlen élvezői lehetünkiazoknak az értékeknek, melyek nagybecsű 'személyét a püspöki méltóságra emelték. Minden magyar katolikusból hálát, elismerést és csodálatot váltanak ki már eddig életre hívott alkotásai, (melyek mindegyike kiáltó szükséglet volt ott, ahol éber lelkének,buzgósága a szervezők nagy energiájával létre hozta. Adja a jó Isten, hogy'az a'törhetetlen aktivitás, melyet lelkében a legmélységesebb, legbensőségesebb imaélet táplál, s amellyel a magyar katolicizmus ügyéért mindenkor bátor harcosként síkraszállt, itt is meghozza'gyümölcseit. A legnagyobb bizalommal tárjuk ki lelkün- ikünket annak a'fénynek, melyet nekünk'az Ő lelke és szelleme jelent- és amelynek fáklyáját most a jó Isten iaz ős Veszprém földjének szentek és hősök életétől megszentelt magasságába emelt, hogy 'onnan hintse szét sugarait a keresztény nit és kultúra magyar parcelláira, sok háborútól megtiport vetéseire.

A történelem időmntatója>most is válságos órákat jelez. Ágyúcsövek kémlelik a túlsó partokat, tankok vonnak barázdát hátunkon, golyószórók gyilkos acélmagot vetnek testünkbe és a négymotoros rombolóktól elsötétült ég villámai hasítják szét az emberi hajlékokat. Kint és bent, fent és lent,'éjjel és nappal ugyanazon érzés feszíti megpróbált idegeinket: »Hajszálnál finomabb fonálon«. Ilyen apokalyptikus időkben fokozottabb mértékben igényeljük (mindazt, ami biztonságérzetet nyújt. Hisz- szíik, hogy habár az emberi gonoszság és gyűlölet nagyfeszültségű vezetékei között is ivezet útunk, nem lehet bántódása azoknak, akiket a leg-