Katolikus Tanítóképző Intézet, Pápa, 1941
bennük azt a kifejező jelszót, amit tanév elején adott vezérgondolatnak az iskola igazgatója: Magyarnak lenni büszke gyönyörűség! Nevelő munkánkban nem hanyagoltuk el az ‘esztétikai képzést sem. Tudjuk, nem a külső a lényeges, de biztos, hogy az ízlésesnek, a szépnek, a kedvesnek megbecsülése nagyban hozzájárul a lelkiség nemesítéséhez, finomításához. A virágos mező, a színes rét a Teremtő arcához közelebb emeli az embert, lelkét imára hangolja. A meleg környezet is megszenteli, erősíti az emberi érzéseket, tehát nevel. A tantermekből sohasem hiányzott a virág, a zöld. Ezeknek ápolása a növendékeknek kedves gondját képezte. Osztálytermeink, folyosóink falán képek, a kirándulásokról összegyűjtött felvételek, képesítőzök csoportképeinek megőrzése mind-mind azért, hogy emlékezés révén hangolódjék a lélek nemes érzékekbe. A rajz- és kézimunkaórák művészi érzésre nevelő irányítása, az ének- és zeneórák kedélynemesítése, a testnevelés keretében végzett ritmikai munkák csak azt célozták, hogy lelkűkben is kifejlesszük a még jobbnak, a még magasztosabbnak, a még szebbnek, mint Istentől a földnek ♦nyújtott értéknek megbecsülését. Mindezeken át csak az volt a szándék és kívánság, hogy tanítványaink esztétikai érzéke a.külsőben csak fokozza bennünk a belső szépnek, a belső jónak még inkább való értékelését és állhatatos megbecsülését! Hörcsöki István. b) Tanítás. A tanári testület értekezletei: a) /. Módszeres értekezlet. Igazgató főnöknő feltárta a tanári testület előtt azokat a feladatokat, melyeket pedagógiai tevékenységünknek kell megoldania: támogassuk növendékeinket a szilárd katolikus világnézet kialakításában, továbbá értessük meg velük a honvédő munka kötelezettségét. Rámutat, hogy nagyon alkalmas erre ez az iskolai év, amikor a legnagyobb magyarnak: Széchenyi István gróf születésének 150 éves évfordulóját ünnepeljük. Ezek után lelkesen buzdította a (tantestületet'a Főiméltóságú Asszony rádióban elhangzott felhívásának megvalósítására. — A szaktanárok elkészített és benyújtott tanmeneteikre vonatkozó észrevételeiket ismertették. II. Módszeres értekezletünkön igazgató felújította a tanév-nyitáskor elhangzott célkitűzésünket, újból kifejtette, hogy a magyar jövő egészséges női típusa csak az öntudatos katolikus és hazafials gondolattól áthatott, áldozatra, kész, kötelességét pontosan teljesítő magyar nő lehet. Idézte Czapik püspök urunk szavait: »A háború viharában hányatott magyar haza minden polgárának kivétel nélkül teljesítenie kell kötelességét«. — Ezután Vastag Franciska nővér, aki résztvett a Székesfehérváron tartott nyári tanfolyamon, a nyolcosztályos népiskola »Tanterv és Útmutatásokkal ismertette. — Szaktanárok jelentést tetíek a koncentrációról, szemlél tét ésrőíl és filmezésről. — Igazgató az előző félévi iskola- látogatások és d|olgozatok átnézése közben szerzett tapasztalatait ismertette. b) Nevelési tárgyú értekezlet. I. Kófcay J. Ladislaa nővér és Kulcsár M. Ilona nővér beszámolnak a tanítóképző és líceum rajz- ,és kézimunkatanárok 1941. jún. 30-tól júl. 5:-:fg tartott szakértekezletéröl. — Igazgató-főnöknő ismertette Richter M. Sarolta: A jövő magyar nagyasszonyai címen tartott előadását. — II. Vajda S. Róza nővér felolvasása: A tanító személye.,
