Katolikus Tanítóképző Intézet, Pápa, 1938
16 — nyíre a családi életben felmerülő nevelési kérdések eredményes megoldására szükségük lehet. Mindkét fél — tanító és nem tanító — egyáránt megkapja, amire szüksége van, a nélkül, hogy egyik irányban is egyoldalúvá válnék a tanítás és nevelés. Ezeknek az elvi kérdéseknek tisztázása az új iskolának iskolarendszerünkbe való szerves beillesztésére is világot vet. A líceum középiskola, de sem nem gimnázium, sem nem szakiskola, hanem önálló iskolafaj. Eszerint ezektől függetlenül külön hely illeti meg ügyigazgatásban, felügyeletben, ellenőrzésben egyaránt. Az első pillanattól kezdve önálló életet kell kezdenie.“ Nagy érdeklődés mutatkozott tanulók és szülők között a líceumi osztályzás módja iránt is. Ez egészen azonos a gimnáziuméval. A líceumi tanulók elbírálását a VKM 109.591/1938. IX. sz. rendelete alapján a következőképen eszközöljük: A magaviselet elbírálása és a magaviseleti érdemjegyek megállapítása a tanuló egyéniségének alább felsorolt vonásai alapján történik: 1. vallás-erkölcsi meggyőződés, 2. nemzethüség (hazafias magatartás), 3. jellembeli tulajdonságok (egyeneslelküség, jóindulat, akarati fegyelmezettség, tisztelettudás, stb.), 4. kötelességtudás és szorgalom, 5. magatartás az iskolában és az iskolán kívül, 6. a tanulótársakra gyakorolt hatás. E szempontok figyelembevételével a magaviseleti érdemjegyek megállapítása a következő elvek szerint történik: Jeles érdemjegyet kap a tanuló, ha vallás-erkölcsi meggyőződése, nemzeti érzése nyilvánvalóan erős, jellembeli tulajdonságaival — különösen nagylelkűségével, akarati fegyelmezettségével és tisztelettudásával — társai közül kiválik, kötelességtudása és szorgalma mindig állandó, magatartása az iskolában és az iskolán kívül korának minden tekintetben megfelelő és társaira nemesitőleg hat. Jó érdemjegyet kap a tanuló, ha a vallás-erkölcsi meggyőződése és nemzeti érzése kifogástalan, jellembeli tulajdonságai egyeneslelküségét, akarati fegyelmezettségét, tisztelettudását megmutatják, kötelességteljesítése és szorgalma kielégítő, magatartása az iskolában és az iskolán kívül csak kisebb kifogásokra ad okot s a tanév folyamán legfeljebb egyszer részesült elsőfokúnál nem súlyosabb fegyelmi büntetésben. Elégséges érdemjegyet kap a tanuló, ha vallás-erkölcsi és hazafiúi kötelességeit nem elég buzgalommal teljesíti, jellembeli tulajdonságai közül különösen egyeneslelkűsége és fegyelmezettsége javításra szőrül, s a tanév folyamán legfeljebb két alkalommal részesült harmadfokúnál nem súlyosabb fegyelmi büntetésben. Elégtelen érdemjegyet kap a tanuló, ha vallás-erkölcsi és hazafiúi kötelességei ellen súlyosabban vagy gyakrabban vét, egyeneslelküségében, tisztelettudásában feltűnő a hiány s az év folyamán e tekintetben fejlődést nem
