Katolikus Tanítóképző Intézet, Pápa, 1938
14 tudományi karának közgazdasági és kereskedelmi osztályára, valamint közgazdaságtudományi karának gazdasági szaktanárképző intézetébe, a férfiak számára, a közigazgatási, a posta- és vasúti tanfolyamra és különböző női pályákra, aminők pl. a szociális, népvédelmi, egészségvédelmi élethivatások: szegénygondozás, népvédelem, gyermekvédelem, gyermekotthonok vezetése, betegápolás, anyahelyettes és nevelőnői állás, stb. Hangsúlyozni kell azonban, hogy a líceum nemcsak továbbtanulásra készít elő, hanem önálló, gyakorlati irányú életrenevelő iskola is azon leányok számára, akik a négy polgári iskolai osztály (vagy a gimnázium négy osztályának) elvégzése után továbbtanulni még szeretnének ugyan, de tanítónők, tanárnők stb. nem akarnak lenni. Az ilyeneknek a liceum megadja azt az általános műveltséget és azokat a nevelési és háztartási ismereteket, amelyekre ma egy művelt édesanyának szüksége van, hogy gyermekeit okosan nevelni és háztartását jól vezetni tudja. A liceum tehát az a régen-várt új iskola, amely megfelel a leánynevelés minden követelményének. Tanítónőképzőnk első évfolyama a liceum megnyitásával kapcsolatosan megszűnt. A következő években fokozatosan szüntetünk meg egy-egy osztályt, úgyhogy 1941—42-ben lesz az utolsó tanítónőképesííő-vizsgálatunk. Ugyanekkor lesz a liceum első érettségi vizsgálata. Mi a különbség a gimnázium és a liceum között és mi a helye iskola- rendszerünkben ? Ezek a kérdések is foglalkoztatják ma a kedves szülőket. Megfelel a V. K. M. 111.100/1938. IX. sz. rendelete. Szövegét szószerint közöljük: „A liceum az 1938. XIII. t. c. értelmében gyakorlati középiskola, ugyanakkor azonban a tanítóképző-akadémiára is előkészít. Ez a kettősség irányítja belső életének alakulását. Törvényszabta feladatának csak akkor felelhet meg, ha pontosan megállapítjuk helyét iskolarendszerünkben. Bár a liceum középiskola, mégis lényegesen különbözik a gimnáziumtól. Amíg ugyanis az utóbbinak főcélja a felsőbb tanulmányokra való előkészítés, addig a liceum a gyakorlati életre nevel. A gimnázium tehát elméleti tudást ad, a liceum viszont közvetlenül alkalmazható hasznos ismereteket. A gimnáziumban a hangsúly az ismeret megszerzése mellett az értelmi képességeknek az ismeretszerzés útján történő kicsiszolásán van. Ezzel szemben a liceum, bár szintén törekszik a tanuló lelki készségeinek kifinomítására, elsősorban olyan ismeretek birtokába igyekszik őt juttatni, amelyeket közvetlenül az élet útjain hasznosíthat. Ebből az eltérésből következik, hogy a liceum a tanulók nevelésében és oktatásában egészen más elveket követ, mint a gimnázium. Amíg az utóbbi a tanulók szemét elméleti összefüggések meglátására, törvények fölismerésére, okozati kapcsolatok kutatására nyitja meg, addig a liceum ezek mellett a megismert igazságok, tények, jelenségek gyakorlati alkalmazására tereli figyelmüket. A gimnáziumi oktatás nem veszi tekintetbe
