Katolikus Tanítóképző Intézet, Pápa, 1927

14 Polónyi Dezsőnek a jezsuiták ellen felhozott alaptalan vádjáról. Eucharisztikus szakosztály a szentségi Úr Jézusnak tiszteletét célozza és terjeszti. Szeretetünket a tabernákulum szent lakója iránt a gyakori szentáldozáson kívül azzal mutattuk ki, hogy szegény templomok részére kehelytörlőt, kehelykendőt, kehelyfedőt stb. készíteti ünk. Missziós szakosztály e tanévben is buzgó működést fejtett ki. A szakosztálynak 127 tagja gyűjtött szorgalmasan bélyeget, staniolt, levelezőlapot. Az összegyűjtött dolgokat a budatétényi Missziós-háznak küldtük be. 1927 október 29-én missziósfilm előadást tartottunk. — December 9-én főtiszt, dr. Takács Ince theológiai tanár úr vetítettképes előadásban a külföldi missziók működését ismertette a „Gyermek és a missziók“ címén. — A szakosztály tombolát is rendezett, melyhez a kisorsolt tárgyakat részben a tagok hozták és készítették. Ennek jövödelmét, valamint a szakosztály egyéb jövödelmét is, összesen 251 pengőt missziós célokra fordítottuk. Egyéb missziós jövedelemből pedig egy kínai leánykát kereszteltettünk Margit névre. Sajtó szakosztály tagjainak célja a katholikus sajtótermékek minél szélesebb körű terjesztése. Egy gyűlést tartottunk, melyen a szakosztály vezetője tartott előadást a sajtóról, mint a nagyhatalmak egyikéről. Érdekes példákon mutatta be, hogy mily sokat tehet a sajtó, mind a jó, mind a rossz terén. A legtöbb jó- és rossz­cselekedet különösen korunkban — a sajtó hatásának követ­kezménye. A szakosztály tagjai buzgón árusítottak kath. szellemű könyveket és folyóiratokat. Mi járatjuk a Mária-Kongregációt 45, Nagyasszonyunkat 34 példányban, azonkívül a Szív újságot és a Missziós lapot. Ünnepségek. Voltak kongregációnkban szép és fényes ünnepségek is. November 27-én, a Csodásérem ünnepén kedves ünnepi estét rendeztünk. Blaskó Máriának a „Kongregációs élet“ c. szinielő- adását mutattuk be. Felemelő példáját láttuk a Szüzanya gondos­kodásának, mellyel hűséges gyermekeit az élet minden szakaszán s körülményeiben vezeti. Gyönyörű énekek szebbnél-szebb melódiái emelték lelkünket jó Anyánkhoz. Egyik legfényesebb és várva-várt ünnepünk volt december 8-a. Künn hideg szél rázta a fák száraz gályáit és havat csapkodott a siető emberek arcába. Benn a szeretet lángja festett tűzpiros

Next

/
Oldalképek
Tartalom