Katolikus Tanítóképző Intézet, Pápa, 1927

1Ó

A Pápai Hitelbank Részvénytársaság intézetünk érdemes növendékeinek jutalmazására 20 pengőt ajándékozott.

A tanítóképzők főigazgatósága a fanemesítésben kitűnt egyik növendékünk jutalmazására 5 pengőt küldött.

A Pápai Takarékpénztár 10 drb. takarékpénztári betétkönyvet küldött á 5 pengő törzsbetéttel ösztöndíj gyanánt érdemes tanítványaink számára a takarékosság ápolása végett.

III. Az intézet működése.

1. Nevelés, fegyelem.

Intézetünk ormán most is ugyanazon Immaculata szobor áll, mint évtizedekkel ezelőtt, jelszavunk most is a krisztusi nevelés, irányelvünk az ő vezérgondolata: „aki utánam akar jönni, tagadja meg magát“, de ezen elveket tényleg érvényre juttatni manapság nagyon nehéz. Az akaratgyengeség korát éljük. Az akaratnélküliség mindig szélesebb körben jelentkezik. Nagyon érzi ezt tanártestületünk is, mint minden nevelő, azért az egyetlen hathatós eszközzel, az Úr Jézus tanításával s kegyelem eszközeivel iparkodtunk növendékeink akaratát helyes irányban nevelni, megedzeni. Főtörekvésünk volt az, hogy vallásos, művelt, lelkes magyar tanítónőket képezzünk.

Kisebb fegyelmi esetek is előfordultak természetesen az iskolai évben, de iparkodtunk megfelelő eszközökkel és megértő szeretettel elejét venni a nagyobb erkölcsi elfajulásoknak.

Növendékeink egészségi állapota általában kielégítő volt. Kimerültség jelei itt-ott mutatkoztak tüdőgyengeség, vérszegénység stb. miatt, de az intézet nagyérdemű főorvosának, dr. Domonkos Gézának s az irg. nővérek szakszerű önfeláldozó ápolásának következtében katasztrófális jellegű megbetegedés nem történt.

2. Tanítás.

Tanári értekezletek.

A Rendtartási Szabályzat alapján tartottunk havi osztályozó konferenciákat, amelyeken megtárgyaltuk növendékeink erkölcsi magaviseletét és tanulmányi előmenetelét.

Módszeres megbeszéléseink főbb tárgyai: A képző egyes évfolyamainak hospitálása a gyakorló-iskolában s az egyes évfolyamok mit figyeljenek meg különösen ? A kézimunkatanítás hogyan legyen