Katolikus Tanítóképző Intézet, Pápa, 1916

4

jön az intézetbe. De megérzi ezt az ideges munkát a kiképzés is, mert a gyors előhaladásban, különösen, ha az ismétlések is nagyrészt elmaradnak, a tananyag feldolgozása sem lehet oly intenziv.

Mindeme nehézségeknek intézetünk elöljárósága és tanári kara kezdettől tudatában volt és iparkodott azokat tőle telhetőleg enyhíteni.

Törekedtünk arra, hogy növendékeink az intézet falai között otthonosan érezzék magukat, hogy megértő bánásmóddal feledtessük a zavaró körülményeket, hogy a konferenciák, exhortációk, tanítások s különféle előadások mig egyrészt nemes lelkesedést, másrészt a kedélyes kitartást növeljék bennük.

Bár az igy kölcsönös kitartó munkában eltöltött 8 hónapos tanévet nem zavarta meg semmi, mégis voltak részben országos, részben helyiérdekű gyászos és örvendetes események, amelyek kiemelkedő mozzanatai voltak tanévünknek.

Az első gyászeset őfelsége /. Ferenc József apostoli királyunk elhalálozása. 1916. nov. 22-én halt meg 86 éves korában 68 éves dicsőséges uralkodás után. Korszakos alkotások, óriási küzdelmek fűződnek nevéhez. Negyvenötmilliónyi népének fájó érzése és sok nemzetnek mély részvéte kisérte sírba. Elhunyta az ő patriárkális kora után is megdöbbentő, különösen amikor az irtózatos világháború épen hazánk virágzása vagy pusztulása fölött akar dönteni.

A másik fájó gyászeset báró Hornig Károly bibor- nok, megyéspüspökünk halála 1917. február 9-én. A boldogult főpap 29 éves egyházfejedelmi működését nagy szivjóság és fejedelmi bőkezűség jelzi. Intézetünk is nemcsak nemeslelkü főpásztorát, de kegyes jótevőjét veszítette el benne.

örvendetesen emelkedik ki a gyászos iskolaévből dicsőségesen uralkodó IV. Károly apostoli királyunknak trónralépése és megkoronáztatása 1916. december 30-án. Az elhatározásaiban gyors, harcban vitéz, népének szociális és politikai vágyait megértő ifjú király, aki jóságos nejével Zita királyasszonyunkkal mint népének atyja jelenik