Katolikus Tanítóképző Intézet, Pápa, 1914
6 törődve, a divatnak hódolnak. Ellenséges földről, aranyakkal fizetve hozatják divatcikkeiket, »kozákosan« öltöznek, orosz öltözetben olvassák a kávéházak márványasztalai mellett orosz golyóktól elesett drága hőseink listáját. Ezek keserítik el a küzdő hadfiakat, akik szivesen mennek a véráztatta harctérre s nem óhajtanak hazajönni, mert — saját szavaik szerint — megundorodtak attól, amit láttak, azoktól, akiket e borzalmas katasztrófa sem képes más útra téríteni. »Tenni kell valamit, hogy az itthonmara- dottak is megváltozzanak —- írja a harctérről egy mélyen gondolkozó vitéz harcosunk — különben kétségbeejtően szomorú, néma vereséggel fog végződni az egész háború. És ebben a vereségben meghal valami, valaki a föltámadás minden reménye nélkül: a harcos férfi-lelkek szakadnak meg, törnek meg, mert nem bírják becsülni, szeretni azokat, akikért a pokol minden szenvedésén vergődtek keresztül.« Ápoljuk hát szivünkben mi tanítónők a hitet, a vallásos érzelmet, mert csak ez képesít minket arra, hogy soha — soha e táborba ne tartozzunk. De ápoljuk ezt a ránk bízottakban is, mert mint láttuk, a valódi cél elérésében nélkülözhetetlenül szükséges a vallásos érzelem fejlesztése, mert csak azzal juthatunk az igazi nagyságra. Tudjuk, hogy a tanításban, amennyire lehet, minden tantárgynál törekednünk kell a vallás-erkölcsi érzelem fejlesztésére. Erre minden tantárgy alkalmas, de nem egyformán. Előnyben kell tehát részesítenünk azt, amely e cél elérésére eszközül jobban megfelel. Ilyenek a hittan után a természettudományi tárgyak, melyeknek, különösen a természetrajznak, oly sokféle, eléggé meg sem becsülhető szerepe van a tanítás és nevelés terén. * * * A vallásos érzelem fejlesztésére különösen a természettudományoknak van nagy befolyása. Mint említettük, a nevelés főcéljának elérésében a természetrajznak fontos szerep jut. Tehát oly természetrajzi oktatás, mely nemcsak nem vezet a vallásos érzület
