Katolikus Tanítóképző Intézet, Pápa, 1910

53 szárság lehanyatlása. A Habsburgok. A római császárság új jellege. A pápák Avignonban. Az egyházszakadás. A nyugati államalakulások. A török föllépése. Angolország és Franciaország százéves háborúja. Reformkísérletek az egyházban. A közép­kor haladása a szellemiekben. Az egyház és a ba­bona. Az egyházi és spanyol inkvizíció. A renaissance és a humanizmus. Az olasz városok. A középkori műveltség tüzetes méltatása. Földrajz. Tanította; Büchler E. Charitas nővér. Tan­könyv: Dr. Lévay, Csillagászati és fizikai földrajz. Heti óraszám: 2. Csillagászati földrajz. Tájékozódás a horizon­ton; világtájak, délkör. Tájékozódás a csillagos égen. Az ég napi tüneményei: világtengely, égi éjegyen­lítő és párhuzamos körök. A Föld alakja, méretei: földrajzi szélesség és hosszúság. A Föld napi for­gása. A Nap évi útja az égen; évszakok, földövek; a Föld keringése a Nap körül. A naprendszer. A Hold keringése és fényváltozásai. Hold- és nap- fogyatkozások. Időszámítás. A Föld ábrázolása: a földgömb; a földképek tájékozó vonalai, projekciók. Fizikai földrajz. A szárazföld és viz megosz­lása a földön. Szárazföldi és óceáni félgömbök. A tengerek osztályozása, helyzete, tagoltsága és mélysége. A tengerfenék. A tenger vize; ennek ásványi alkotó részei és fizikai sajátságai, főleg hőmérséklete. A tenger mozgásai; hullámzás, áram­latok, árapály. A szárazföld. A földrészek, nagy­ságuk, alakjuk és csoportosulásuk szerint. Függő­leges és vízszintes tagoltság. A Föld belsejének hőmérséklete; vulkánok, földrengések, százados emel­kedés és sülyedés. A szárazföld vizei; források, folyók, tavak, geológiai működésük. Hómezők és gletserek. A légkör. Hőmérséklet; légnyomás. Lég­áramlatok. A csapadékok és földrajzi eloszlásuk. Éghajlatok; szárazföldi és óceáni éghajlat. A nö­vények és állatok földrajzi tényezői. Térképek

Next

/
Oldalképek
Tartalom