Katolikus Tanítóképző Intézet, Pápa, 1910

71 chloridok. Közömbösítés. A cserebomlás folyamata. Sók. Savak és bázisok s ezek között végbemenő' cserebomlások szabályai. A cserebomlás teljességé­nek föltételei. Ásványtan. Az alább fölsorolt ásványfajok alak­beli, fizikaiskémiai tulajdonságai; előfordulásuk, kép­ződésük és elváltozásaik; gyakorlati fölhasználásuk. Sónemti, vizben oldható ásványok: Haloidsók: Kősó. Szalamia-só. (Amoniák. Ammonium-gyök.) Oxydsók: Sziksó (hamuzsir). Salétromok. Glaubersó. Keserűsé. Timsó. Vas-, réz- és cingálic. Borax. Mészféle ásványok: Calcit. Márga. Dolomit. Gipsz. Florit. Apatit. Kovaféle ásványok: A kova és a legfontosabb kőzetalkotó silikátok: Kovafélék. Opálok. Földpátok. Csillámok. Augit. Amphibol. Fémek és ércek. Nemes fémek: Arany, ezüst, platina és kéneső. Közönséges fémek: Vas és vasércek. Nickel és kobalt. Mangán. Réz és rézércek. Ólom és ólomércek. Ón. Aluminium. Magnesium. Cink. Antimon. Arzén. Éghető ásványok: kén, szén, borostyánkő, földviasz, tőzeg. Egynemű kőzetek: Serpentin, chlorit, mész, márga, dolomit, agyag, homok. Összetett kristályos kőzetek: Gránit­félék. Trachytok és módosulatok. Láva. Gneisz, csillámpala, agyagpalák. A kőzetek települési viszo­nyaival kapcsolatban a földtani korszakok vázlatos ismertetése. Szénvegyületek és technológiájuk. A szén­vegyületek alkotórészei. Az ásványok között elő­forduló szénhydrogének. A szaggatott lepárlás. A száraz lepárlás. Kátrány és kátránytermékek. Vilá­gítógáz. Láng. Szénhydrátok: Cellulózé. Keményítő. Mézgák. Nád- vagy répacukor. Tejcukor. Szőlő- és gyümölcscukor. Erjedések: Szeszes erjedés. Bor­szesz és szeszes erjedés. Borszesz és szeszes italok. Savanyu erjedés. Ecetsav, ecetsavas sók. Tejsav. Nö­vényi savak. Sóskasav. Borkősav. Citromsav. Almasav. A zsírok összetétele, előfordulása, alkalmazása. Illó

Next

/
Oldalképek
Tartalom