Katolikus Tanítóképző Intézet, Pápa, 1909
A tanítónőképző alapításának és fejlődésének rövid története. Alapításának éve 1902. Jelen Értesítőnkben, mely — az intézet fennállása óta egyrészt annak sokáig csonka volta, másrészt az anyagiak hiánya miatt — az első, helyén valónak találtam, hogy most, midőn egy monumentális épület áll előttem, annak alapítása- és fejlődésének vázlatos történetét nyilvánosságra hozzam. Ma már egy, csupán helyi érdeket képviselő kisebb tanintézet felállítása jó hatással van a kultúrára; annál inkább egy szakiskoláé, mely jótékony hatását nagy vidékkel érezteti, mert pl. ma már az ország minden részéből sereglenek hozzánk a növendékek, dacára annak, hogy Értesítőnk nem lévén, annak létezéséről csak kevesen bírhattak tudomással. E sorok írója részint szóhagyományból, részint a fennmaradt levelekből értesültem, hogy 1899-ben Kriszt Jenő .esperes, akkor még plébános a hitközség által fenntartott polgári leányiskola mellé betetőzésül óvóképző felállításának eszméjét pendítette meg. E célból érintkezésbe lépett Papp Sándor kir. tanfelügyelő úrral, ki nem zárkózott el az ügy elől, de kijelentette, hogy annak létesítése az egyházmegyei hatóság ügykörébe vág. Mire Gabriel Erzsébet akkori főnöknő a megyéspüspök úr — báró Hornig Károly Őexcellenciájához fordult, ki is úgy nyilatkozott, hogy elvben nincs ellene kifogása, de kívánja a társulat elöljáróságának biztosítását arra nézve, hogy a felállítandó óvóképző fentartásáról és a szükséges tanerőkről gondoskodik. Azonban Peress Sándor, a budapesti óvóképző igazgatója, kihez a felszerelés miatt intéznek kérdést, célravezetőbbnek látná, ha tanítónőképzőt állítanának fel. 1*
