Állami Tanítóképző Intézet, Pápa, 1946
ZALA ISTVÁN. 1947. január hó 18-án bensőséges ünnepséget tartott intézetünk abból az alkalomból, hogy legrégibb munkatársát Zala István c. igazjgiatót a vallás- és közoktatásügy iminiszter úr, — mert teljes szolgálati idejét kitöltötte, — saját kérelmére nyugállományba helyezte. Egy szerény, csendes, példás, de eredményekben igen gazdag tanári pálya zárult le ezzel az ünnepséggel, amelyen volt tanártársai és növendékei búcsúztak el szeretett vezetőjüktől, kartár- siuktól és tanáruktól. Zala István 1909-ben került első állomáshelyére, a pápai áll. tanítóképző- intézethez. 2i/2 évig működött intézetünkben mint tanár és köztartásvezető, majd innen rövid időre Székelykeresztúrra, azután pedig Losoncra kerül. 1919-ben tér vissza ismét kedves állomáshelyére Pápára, ahol azután megszakítás nélkül teljesít szolgálatot nyugdíjazásáig. 38 évi tanári működése alatt volt nevelő., köztartásvezető, ifj. egyesületek vezetője, díjkezelő, körzeti iskolafelügyelő, jjgia,zgatóhelyettes, majd 1945-től önálló vezetője intézetünknek. A tanári pálya minden munkakörét a legnagyobb pontossággal és lelkiismeretességgel töltötte be. Ezért a minisztérium és főigazgatóság részéről többször dicsérő efemerésben részesült. Munkásságának összefoglalása nem könnyű feladat. Hiányoznak a kiemelkedő események, a hirtelen, nagy változások. Soha nem kereste a rendkívüli sikereket, hanem szorgalmával és tehetségével vívta ki magának mindig azt a helyet, amelyet minden körülmények között nagy hozzáértéssel és buzgalommal töltött be. Mint tanár a lelkiismeretes pedagógus példaképe. Szakismerete és sokoldalúsága fiatalabb kartársait sokszor meglepte. Szaktárgyain kívül a természetrajzot és kémiát sok éven át a legszebb eredménnyel tanította; kedvenc munkaterülete volt a pedagógia, amelynek gyakorlati része különösen érdekelte. A legszívesebben azonban a fizikai szertárban tartózkodott. A háború szörnyű vihara, sajnos, elsöpörte munkás, szorgalmas tanári életének egész termését. Ami a fizikai szertárából megmaradt, az csak roncs és törmelék. Mint igazgatóhelyettes, majd mint igazgató a pontos, nyugodt kartárs és hivatalvezető mintaképe. A leghősiesebb munkát közvetlenül a felszabadulás után végezte. Még nem ért véget a háború, amikor szétküldte a behívókat és munkára hívta volt tanártársait és az intézet ifjúságát. Mint’jóságos atya gyűjtötte maga köré növendékeit és — ha szerény keretek között is — de az újjáépítés megindult. Féltő aggódással őrködött az intézet vagyona felett és nagy erőfeszítéssel igyekezett minél többet átmenteni a jövő tanítóképzése számára. I Nemcsak tanári munkássága, hanem magánélete is példaadó volt számunkra. A társasági életnek a múltban különösen divatozó külsőségei soha nem csábították; az iskolai zajos és fárasztó munka után a családi környezetben eltöltött csendes órák jelentették számára az igazi pihienést és erőgyűjtést!.' Zala István egyénisége, lelkűlete% műveltsége és bölcs életfelfogása zökkenő nélkül vezette át intézetünket a legnagyobb akadályokon, mert az örök humánum, mely egész életének tevékenységét irányította, mindig a higgadt középutat választotta. Minden idejét annak a derék magyar néptanító nevelésének szentelte, kinek ideálja az Isten, haza és népszeretet. Ezért gondolnak volt tanítványainak százai ma is hálás szeretettel nyugalomban élő tanárukra és igazgatójukra és a tanári testülettel együtt szívből kívánják, hogy a munkás élet után hosszú és örömökben gazdag pihenés következzék. Fraktiói Vilmos.
