Állami Tanítóképző Intézet, Pápa, 1937

34 A növendékek felekezetűk által megállapított keretek között élték gyakorlati vallásos életüket, hallgattak vallásos előadásokat, résztvettek a társadalmi vallásos egyesületek gyűlésein, a különféle konferenciákon, a r. kát. vallásúak az eucharisztikus ünnepségeken Budapesten, olvasnak vallásos folyóiratokat és komoly munkásságot fejtenek ki a intézeti vallásos egyesületekben. (Mária-kongregáció, Soli Deo Gloria, Luther Diákszövetség.) A vallás-erkölcsi neveléssel párhuzamosan történt gondoskodás a nevelés többi ágairól. Lendü­letesebb volt az irányítás az esztétikai, az akarati és a testi neve­lésben. Az összes nevelési ágakat átfogta a hazafias nevelés. A ta­nulmányi anyag, az intézeti és városi hazafias ünnepségek, a zász­lókultusz, a történelmi és egyéb nagyokról való megemlékezés, a a helyes nyelvművelés erős vértezetet adott az ifjságnak a moder­nizált hazafiasság elleni védekezésben. A szülői otthon nevelő hatását szülői értekezletekkel, körleve­lekkel hoztuk összhangba az intézeti neveléssel. A műveltség for­mai elemeit a különféle szereplésekben, alkalmi összejöveteleken és a tánctanfolyamon sajátíthatták el a növendékek. A nagy körül­tekintéssel végzett nevelő munka nyomában kedves, szelíd, de ha­tározott fegyelem bontakozott ki. Derült, egészséges, világszemlélet­tel végezte az ifjúság kemény, szellemi és lelki felkészültséget kívánó munkáját és lélekből fakadó engedelmességgel alkalmazkodott az intézeti szabályokhoz. 2. Tanítás. A szorosan vett tanulmányi munkát a havi értekezletek meg­állapodásai és határozatai irányították. Összesen 10 rendes és két módszeres értekezletet tartott a tanári testület. Módszertani kérdések a rendes értekezleteken is kerültek elő. Külön értekezleteken tárgyalta a tanári testület a tanmeneteket, egy másik alkalommal a hivatás óraproblémájával foglalkozott, majd a történelmi szaktanárok nyári értekezletének eredményeivel. Két értekezleten Gergely Ferenc a történelem tanításának egészen eredeti módját ismertette meg táb­lázatos összeállításban, későbben pedig a polg. jogok és kötességek anyagát újszerű csoportosításával. Minden értekezleten szerepelt a helyesírás és fogalmazás sokat vitatott kérdése, a koncentráció és a tanulmányi anyag elmélyítését szolgáló eljárás. Megvalósította a ta­nári testület az iskola közötti hospitálást (Szemerédi János, Fraknói Vilmos és Galló Pál a bencésgimnáziumban és ref. kollégiumban) továbbá tartott két bemutató tanítást is (Lauday Sándor és Fraknói

Next

/
Oldalképek
Tartalom