Állami Tanítóképző Intézet, Pápa, 1903

hogy szakadatlan prelegálással. így jó tanítókat nevelni nem lehet; mert az ifjú a folytonos prédikálást megunja. A szoktatás eszköze nem a puszta szó, hanem a rajongó szeretetből kiinduló s rajongó szeretetet terjesztő cselekedet (példaadás). A néptanítói hivalás- szeretetnek kezdetben mintegy öntudatlan titokképen kell elhelyez­kednie az ifjú lelkében. Ennek egyesegyedüli módja a példaadásból eredő megszokás. Hogy a tanítónevelésnek e módja óriási munka- szeretetet, önmegtagadást kíván, az bizonyos. A szoktató ránevelés útján járó pedagógus heti óráinak nincsen száma; mert helyén kell, hogy legyen a napnak minden percében. Tizenkét esztendeje, hogy gyakorolom a tanítói (népnevelői) pályára való szoktató ránevelés nehéz munkáját, s így tiszta képem is van helyességéről. Ezzel annyi eszményiséget adhatok az ifjú lelkének, hogy elég marad hivatása becsületes betöltéséhez, ha az élet sokféle csalódása felé­től meg is fosztja. Megkezdem a megfigyelést az iskolai év legelső percétől. Kezdetben különösen az új növendékek testi és lelki világának megismerésére törekszem, azután párhuzamosan folyik az ő életök megfigyelése és a gyakorló-iskolai gyermek testi és lelki életének megvizsgálására való rászoktatás. Amikor naponkint délelőtt és délután a gyülekezés idején tanítványaimmal a gyakorló-iskolai gyermekek között vagyok, nemcsak arra gondolok, hogy a meg­figyelésekre jó példát adjak, hanem nagy figyelemmel azt is vizs­gálom, hogy az én példámat mint követik tanítóképző növendékeim. Azért oly nagyon fontos a megfigyeléseknek a gyülekezés idején való gyakorlása. Heti 2 órában az órarend keretén belül előkészítem a növen­dékeket a megfigyelésre és számon kérem a tapasztalatokat. Az I. osztályba járó tanulók csakis a hat éves gyermekek életével foglal­koznak. A gyülekezés alatt folyó tapasztalatszerzés és az óra­rend keretén belül tartott heti 2 megfigyelési óra tehát egymást kiegészítik. Amit egy héten át tapasztalunk, azt a hét végén egy órán át tudatosabbá tesszük és rendezzük. A bét elején levő meg­figyelési órán előkészítem tanítványaimat gyakorlati példák alapján az új megfigyelési nézőpontokra. Tanításmenetem: Szeptember-. A gyermekek fogadása. A gyermekek különböző mozgása. A gyermek ruházata tisztaság és rend szempontjából. Intézkedések és ezek módja. Október: A gyermek magatartása, köszönése. A köszönésre való szoktatás. Magyar köszönési formák. Az egyes gyermekek megfigyelése a köszönés alatt. (Kalapemelés, testtartás, fejhajlítás, beszéd.) A kalap és kabát felakasztása, a cipő, csizma megtiszto- gatása. Ajtónyitás, belépés a szobába. Köszönés a társaknak. November: Szabadjátékok és munka a gyülekezés alatt, az iskolaszobában és az udvaron. Játékok és munkanemek gyűjtése.

Next

/
Oldalképek
Tartalom