Állami Tanítóképző Intézet, Pápa, 1902

87

128. A fegyelmi eljárás tárgyát képezi:

a) az elöljárók iránt tanúsított bárminemű tiszteletlenség;

b) egymásnak megbántása, vagy megkárosítása;

c) tiltott helyek látogatása és tiltott játékok üzése;

d) az iskolai- és házi rendtartás bármely pontja ellen való vétség ;

e) a növendékeknek a tanulmányokban való hanyagsága;

f) a szorosabb értelemben vett mindennemű erkölcsi vétség vagy bűn.

129. A fegyelmi büntetések és fokozataik a következők:

a) a tanár figyelmeztetése négyszem közt a tanuló hibájának vagy vétségének s következményeinek megvilágosításával;

b) az osztályfőnök intése, majd feddése négyszem közt, majd az osztály előtt;

c) az igazgató elé idézés, aki a tanári testület meghallgatásával a szülőknek vagy helyetteseinek tanácsolhatja a tanulónak az intézetből való csendes eltávolítását;

d) a tanári értekezlet elé idézés, az állami vagy a dunántúli ev. reform, egyházkerületi kedvezmény ideiglenes felfüggesztésével, végleges megvonásával, az intézetből való kizárással;

e) oly esetekben, midőn félreismerhetlen az erkölcsi romlottság, melynek orvoslására a képző-intézet eszközei elégtelenek, a tanári értekezlet a tanulónak az ország összes képző-intézeteiből való kitiltását javasolhatja a vallás- és közoktatásügyi miniszternek. ,

130. Hogy mily büntetés alkalmazandó az egyes esetekben, az a fegyelmi vétség nemétől s a tanulónak korábbi magaviseletétől függ. A büntetés kimérésénél figyelemmel van a tanári testület arra, hogy a tanuló vétkét nyíltan és bünbánólag beismerte-e, avagy alaptalan mentségekhez, vagy megtévesztésekhez folyamodik.

131. Okadatolt esetekben a büntetések bármelyike a megelőző enyhébb büntetések elkerülésével is alkalmazható.

Pápán, 1903. évi február hó 10-én.

A pápai állami tanítóképző-intézet igazgatósága.

Lány Mihály

igazgató.

12490. szám.

Jóváhagyom.

Budapesten, 1903. évi március hó 2f)-én. A miniszter meghagyásából:

J)r. Axaméthy Lajos miniszteri lanáesos..

(>'