Állami Tanítóképző Intézet, Pápa, 1902
A magyar történelem és alkotmánytan kapcsolatos tanítása .KOTMÁNYUNK az állandó, habár közönséges értelemben nem egyenletes fejlődésnek különböző fokozatain ment kérésziül. Nem oly kerek, egységes alkotás, mint az úgynevezett charta-alkotmányok, melyek az ősi alapot elvetvén, az uralkodó jogi felfogás és egységes elvek alapján készültek, csak részleteikben tüntetvén fel itt-ott az ősi intézményeket. A mi alkotmányunk ősi alapokon épült fel. Fölépülése lassú volt és itt-ott hézagokat mutat. De amiből épült, azt magyar elme alkotta s a mód, melylyel épült, magán viseli a magyar nemzeti szellemet. Kialakulásának története a magyar érzés és magyar gondolkozásnak története. Sőt ennél is több. Magának a nemzetnek a története. Azon időponttól fogva, melyben a magyar nemzet a történelem szinpadán feltűnik, egészen a mai napig egy nagy küzdelmet látunk lefolyni, melynek célja az alkotmány. Ebben látja a nemzet legdrágább eszményét, ebben művelődésének biztosítékát, létének föltételeit. Ezért küzd önmagával, még mielőtt állandó hazát szerzett volna. Ezt köti ki magának, midőn a káros törzsfüggetlenségnek véget vetendő, fejedelmet választ. Ezért békétlenkedik és vív forradalmakat saját uralkodóival szemben. Ezért verekszik véres ütközetekben, uralkodója vezérletével, vagy a nélkül, annak ellenére, idegen * Források: Ladányi: A magyar királyság alkotmánytörténete. Bocsor István: Magyarország története, különös tekintettel a jogfejlődésre. Szilágyi S. milleniumi magyar történelme. Sayous: A magyarok egyet, történelme. Marczali: A magy. tört. kútfőinek kézikönyve. Nagy Ernő, Korhűig és Kiss István közjogi munkái. A törvények s egyéb jogi és történelmi kézikönyvek. a tanítóképző-intézetben.* 1 i
