Állami Tanítóképző Intézet, Pápa, 1896-1900

r

Ez alkalomból készült s nyomtatásban is megjelent a Szovátky Lajos igazgató által szerkesztett „ Vélemény es javaslat . . ez. memorandum,*) amelyet — mint az intézeti telek ügyében elfoglalt elvi álláspontjának hű kifejezőjét — a tanári testület és igazgató-tanács is

1897. évi februárhó 25.-ki gyűlésén magáévá tett s a magas minisztériumhoz fölterjesztett.

E „Veteményes javaslat..." megczáfolhatatlan pedagógiai, higiéniai, erkölcsi és közgazdasági érvekkel bizonyitatta, hogy ..a tanítóképző uj épületének a városból való kivitele oly helyrehozhatatlan hiba lenne, melyért a felelősséget elvállalhatnák ugyan '■sokan; de e közt a sok közt nem lenne egyetlenegy tanár, egyet- - ienegy pedagógus s egyetlenegy tanügyhöz értő ember sem; holott pedig mégis csak azok állanak ennek az eszmei s anyagi küzdelemnek legekszponáltabb csatasoraiban.

Majd ugyanazonévi novemberhő 11.-én tartott ülésében egyenesen rámutatott az igazgató-tanács a város belterületén fekvő s a város tulajdonát képező Voyta-féle telekre, mint egyedül alkalmasra, ahová az uj intézet épületének elhelyezését kívánta s fölkérte a nagy- méltóságu kultuszminisztériumot, hogy az intézet czéljaira kijelölt teleknek fölülvizsgálására pedagógus szakértőt kiküldeni méltóztasék.

Több körülmény tette indokolttá a tanári testület és igazgató- tanács állásfoglalását. A helyi állapotokat véve figyelembe ugyanis bizonyosnak tekintette, hogy:

„1. a város terjeszkedési iránya nem a földműves-iskola felé van; hanem a vasút felé — villaszerüleg;

2. a földműves-iskola (vagy a már akkor a szóbahozott vásártér) a központtól oly távol esik, hogy oda, a gazdasági ismeretek gyűjtése végett, hetenként kétszer (tantervszerüleg) kirendelt ev. ref. theológusokat is állami omnibusz szállítja ki s hozza vissza;

3. az oda kiépítendő, járható ut a városnak bizonyára több költségébe kerülne, mint a fölterjesztésileg jelzett telek értéke; mivel az ottani szegény embereket arra kötelezni, vagy rábírni, hogy kövezett, vagy aszfaltirozott járdát építsenek, avagy ezek valamelyikének csináltatásához hozzájáruljanak, merő lehetetlenség ;

4. a 100 bentlakó növendékre tervezett épületben a már most 200-at fölülhaladó népesség férhelyet nem találhat;

5. e város hazafias polgárságának közvetlen haszna — ami nem kicsinylendő dolog — csak akkor lenne ez intézményből, ha tanulói lakásokul berendezett lakószobáikat a képezdei növendékeknek is kiadhatják;

6. fikszirozott bentlakásos férhelyekkel — s még hozzá: a városon kívül — az intézet eksztenzive nem lesz fejleszthető; avagy csak igen költséges — de mindig rossz — pótépitkezések által;

*) „A pápai, állami tanitóképezde épület-tervrajzaira vonatkozó véleményen javadat.“ .Tanárgyülési megbízásból: Szováthy Lajos, igazgató. 35 1. 1897. Főiskolai nyomda. • ^—T—