Református teológiai akadémia és gimnázium, Pápa, 1947

A főiskola múltja

Péter működött 1534-ben. 1544-ben is van emlékezés egy pápai lutheránus iskolamesterről, kinek neve azonban ismeretlen. Közelebbi adataink 1585 óta maradtak fenn, amidőn az iskola már református volt s állandó törvényekkel rendelkezett s „illustris schola" nevet viselt. Az iskolaalapító Thurzó Elek mellett a szervezést valószínűleg Enyingi Török Bálint, Pápának 1535 óta földesura, végezte. Fenntartója az iskolának 1797-ig a pápai ref. egyház volt, ettől kezdve a dunántúli ref. egyházkerület anyaiskolának ismerte el; 1797 óta tehát a dunántúli ref. egyházkerület tartja fenn, 1804-ben az egyetemes ref. egyház gyűlése Debrecen és Sárospatak főiskoláival egyrangúnak mondta ki. Iskolánk legrégebbi otthona a mai Fő-téren a Csáky- és Ruszek-utca sarkán levő egyemeletes ház volt. 1752-ig volt itt a főiskola, ebben az évben Mária Terézia május 8-án kelt rendeletével a pápai reformátusok szabad vallásgyakorlatát megszüntette s az iskolának is menekülnie kellett. Egy Pápa mellett levő református községben, Adásztevelen száműzetésben tengődött eltörpülve egy tanító vezetésével. II. József türelmi rendelete új életre támasztotta a haldokló iskolát. Ismét visszahozták Pápára 1783-ban s a mai Szent László utcában lelt új otthonra. Ez időtől kezdve különösen Mándi Márton István professzor szervező buzgólkodása folytán állandóan fejlődött, bővült, 1794-ben már két utcára néző, egyik oldalán "kétemeletes épülete volt. — 1857-ig volt ebben az épületben, melyet ma ókollégiumnak hivnak s amelyben a főiskolai fiuinternátus nyert elhelyezést; ekkorra már ez is kicsinynek bizonyult, s egyrészét a Széchenyi-téren levő, mai nőnevelő-intézetbe vitték át, melyet most újkollégiumnak is neveznek. Mai otthonába 1895-ben költözött s azóta itt szolgál, mint a homlokzatán ékeskedő felirat hirdeti: Istennek, Hazának, Tudománynak. A theologiai akadémia és a gimnázium mellett 1861-től 1884-ig jogakadémia, 1876-tól 1890-ig tanítóképző is volt az intézetben. Híresebb rektorai, illetve tanárai voltak intézetünknek: Kocsi Csergő Bálint, Séllyei István, Tóth Ferenc, Mándi Márton István, Zádor György, Tarczy Lajos, Kerkapoly Károly, Bocsor István, Vály Ferenc, dr. Antal Gábor. Az igazgatói állást előbb évről-évre, majd három évenként, később a gimnáziumban hat évenként váltakozva töltötték be a tanárok. Gimnáziumi igazgatók voltak 1885 óta Szilágyi József, Kis Ernő, Faragó János, Fejes Zsigmond és Rab István. Az iskola híres tanítványai közül, a még élő jeleseket nem említve, kiemeljük a következőket: Jókai Mór, Petőfi Sándor, dr. Antal Gábor, dr. Antal Géza, Ballagi Mór, Bocsor István, Endrődi Sándor, Eötvös Károly, Fábián Gábor, Kerkapoly Károly, Kozma Sándor, dr. Lampérth Géza, Molnár Aladár, Tarczy Lajos, dr. Thaly Kálmán, Zádor György, Kozma Andor, Pap Kálmán. Az intézet a most lefolyt iskolai évvel fennállásának 417. évét töltötte be. Jelenleg a főiskola alkotó részei: a) Theologiai Akadémia öt évfolyammal ; b) Gimnázium öt osztállyal, melyből a IV. osztály volt párhuzamos; c) Kereskedelmi középiskola, négy osztállyal, melyből három osztály volt párhuzamos, illetve külön leányosztá|y; d) Tanítónőképző-intézet két osztállyal (IV—V.); e) Leányliceum (I —IV.) négy osztállyal; f) Polgári leányiskola 1 + 1 osztállyal; g) Gyakorló elemi iskola három tanerővel és h) általános fiu és i) általános leányiskola 6 -f- 6 osztállyal.