Református teológiai akadémia és gimnázium, Pápa, 1934
IV. Jézus-regények. Irta és a theol. akadémia 1934. szeptember 19-én tartott évnyitó ünnepélyén felolvasta: Dr. Tóth Endre főisk. igazgató
IV. J é z u s-r e g é n y e k. v Irta és a theol. akadémia 1934. szeptember 19-én tartott évnyitó ünnepélyén felolvasta: Dr. Tóth Endre igazgató. Amidőn a Jézus-regények közül néhányat akarok tárgyalni, távolról sem óhajtok idegen területre tévedve, holmi irodalmi kirándulásra vállalkozni. Jól tudom, hogy nagyobb irodalmi stb. előtanulmányokat igényelne az. Célom csak annyi, hogy e regényeket theologiai szempontból vegyem rövid vizsgálat tárgyává. E célkitűzés jogosságát, tekintettel arra, hogy irodalmi, mégpedig szépirodalmi alkotásokról van szó, kétségbe lehet vonni. Zsigmond Ferenc mondja, 1 hogy y>a vallásos eksztázis s az esztetikai élvezet a lelki elragadtatásnak két közelrokoti esete, melyeken a közös virágoknak egész flórája nvílik, de azért egy elmemii mégsem tartozhatik egyszerre mind a két területre, mert ezeket megfellebbezhetetlen érvényességű törvények mesgyé/'e választja el s aki ott akar megtelepedni, elgázoltatik«. Ugyanő irja, 2 hogy még a laikus olvasó is rajtakapja a papköltőt, ha »művészi képekben megérzékitö eljárásának a. n. esztetikai eszközeivel próbálja meg-, munkálni, ha máskép nem, hát lopva, a vallásos hit világának szent, de reá nézve most tilos területét is«. Mindkét megállapítása tulajdonképen az irót illeti, de ha visszafordítom, alkalmazható ez a kritikára is. Mert e megállapításból következik, hogy egy esztetikai művet csak esztetikai szempontból lehetne értékelni, birálni. Vagyis a Jézus-regényeket is, mivel: regények, csak esztetikai s nem theologiai szempontból szabad vizsgálat tárgyává tenni. És bárha Zsigmond Ferenc megfellebbezhetetlen érvényességű törvényekről beszél is s a vallásos hit világának szent területét — tilosnak jelenti ki a regényíró számára, mégis bátor vagyok célkitűzésem jogosságát fenntartani. Támogató érvem elsősorban épen a regények tárgya, amiről ugyan épen Zsigmond azt állítja, hogy az az író kezében csak i Protestáns Szemle. 1924. évf. 375. 1. a U. ott.
