Református teológiai akadémia és gimnázium, Pápa, 1927

III. Átöröklés és nevelés. Irta: Varga László gimn. r. tanár

— 46 — mekeket bolondokká, hülyékké teszi«. Ő rengeteg adatot gyűjtött össze az alkoholisták átöröklésére. Nekünk elég lesz csupán egy esetet bemutatni a sok közül. »Egy alkoholista, ki korán neki adta magát az ivásnak, chronikus alkoholismusban halt meg, hét gyermeket hagyva hátra, kik közül a két első zsenge korában görcsökben halt meg; a harmadik 22 éves korában elmebeteg lett, s mint hülye hajt meg. A negyedik többszörös öngyilkossági kisérlet után a legnagyobb butaságba sülyedt. Az ötödik mint idegbajos és embergyűlölő, minden összeköttetést megszakított családjával. Huga hysterikus tüneményekkel és koronkénti őrültséggel járó nagyfokú idegbetegségben szenvedett. A hetedik egy igen értelmes, de ideges ember, ki lelki világának jövője felől gyakran a legkétségbeesettebb jóslatokba bocsátkozott.« A lopási és gyilkossági ösztön átöröklésére is hasonló példákat sorolhatnánk fel, de egyelőre elégedjünk meg ennyivel. Hiszen a már eddig felsorolt adatok is kétségtelenül igazolják a lelki átöröklés elkerülhetetlen eseteit s annak szomorú következményeit. Az eddigiekben megismerkedtünk mind a testi, mind a lelki átörökléssel és annak törvényeivel; megállapítottuk, hogy az egyének vezető tulajdonságai és jellemének kialakulásánál döntő szerepe van. Mint ilyen nagyfontosságú tényezőnek most állapítsuk meg a következményeit egyénekben, társadalomban és a nemzetben, mert kétségtelen, hogy mindenütt kimutatható hatása. Az újabb időben az antropo-geografia kimutatja, hogy milyen nagy szerepe van a földnek, az éghajlatnak, a levegőnek, talajalakulásnak, viznek, tápláléknak az emberek életmódjának kialakulására. Ezek az úgynevezett fizikai tényezők, amiket közös néven környezetnek mondunk. Most vegyük az embert a veleszületett tulajdonságaival s képzeljük el körülötte mint környezetet, a legkülönbözőbb erkölcsi tulajdonságokkal, vallással, világnézettel felruházott embertársait, bizonyára az ezekkel való érintkezés hatással lesz reá, s ezeknek a hatása alatt át fog formálódni bizonyos tekintetben élete. Ha pedig szándékosan mi vesszük körül valamilyen környezettel, akkor már mi is részt veszünk világnézetének a kialakításában, azaz neveljük.

1 És itt álljunk meg egy percre s gondolkozzunk, hogy lehet-e nekünk az átörökléssel kapcsolatban a nevelésről beszélnünk azok után, amiket itt már az eddigiekben megállapítottunk. Hiszen amint láthatjuk, az átöröklés törvénye a legtöbb esetben ólomsúllyal nehezedik rá az emberek, az individuumok életére, megszabva annak fejlődése irányát. És mégis éppen az eddigi ismereteink alapján bátran és joggal elrríondhatjuk, hogy a rosszindulatú lelki tulajdonságokat átültető chromosomák ellen nincs is más védelmi fegyverünk, egyedül a nevelés fegyvere. A rosszindulatú testi tulajdonságokat átplántáló chromosomák ellen ott van, mint jól felfegyverzett védőrség, az orvosi kar és az orvosi tudomány. Az ő feladatuk nyesegetni, javítgatni egy-egy szertelen chromosoma túlkapásait. Lehet-e ennél 1 Darwin C.: Az ember származása. I. k.