Református teológiai akadémia és gimnázium, Pápa, 1927
II. P. Szathmáry Károly. Irta: Horváth Endre gimn. r. tanár
— 30 — garázdálkodása jellemző volt e korra s az élősdiek rettenetes pusztításának rajza szervesen kapcsolódik Szathmáry regénye cselekményébe. Szathmáry e regényének s,ikerét hathatósan előmozdította az a körülmény, hogy az elbeszélés nagy részének forrása az író személyes élményei volíak. Az erdélyi csatákat mint szemtanú és aktív résztvevő írja le; a közéleti, társadalmi s irodalmi viszonyok, melyek körvonalozását itt sem mellőzhette, előtte mentek át a fejlődés egyes fokozatain. Mindez nagyban fokozta az elbeszélés elevenségét. IV. Walter Scott és Jósika hatása Szathmáryra. A romanticizmus, elterjedésének okai. Szathmárynál inkább csak külsőségekben mutatkozik. Walter Scott, Jósika és Szathmáry egymáshoz való viszonya: tárgyválasztás, a történelem búvárlása, a tanító cél. Jósika és Szathmáry vallásos érzülete ; azonos motívumok; eltérő vonások. A mult század negyvenes éveiben a francia romanticizmus hatalmas hullámai hozzánk is eljutottak. Nincs irodalmi műfaj e korban, melyet e befolyástól mentnek mondhatnánk, ami érthető, ha meggondoljuk, hogy a romanticizmus a nemzeti s demokratikus eszméivet hathatósan támogatta, a társadalmi válaszfalak lerombolását hirdette s az úr és paraszt között meglévő jogi különbség nivellálására törekedett. Ezen főirányzaton kivül számos oly eszközzel rendelkezett, melyek mind alakalmasak voltak az irodalmi mű hatásának emelésére, a figyelem felkeltésére s lebilincselésére. Megtaláljuk ezeket úgy a drámában, mint a regényben, melyek művelői: Jósika, Kemény, Eötvös, Jókai is a romantikusok iskolájába jártak. Ezen általános irodalmi irány Szathmáry regényeiben is érvényre jutott, melyekben nemcsak hazafias s demokratikus tendenciát találunk, de megtaláljuk a romanticizmus összes külsőségeit is. Szathmáry azonban nem vált vérbeli romantikussá, nála a romantikus sajátságok közül csak azok fordulnak elő, melyek a történeti hűséget nem veszélyeztetik. Láthatatlan ajtók, rejtett utak, földalatti folyosók, lovagi játékok, elveszettnek hitt gyermekek feltalálása Szathmárynál is gyakran előforduló motívumok. Nincsen magyar regényíró, ki a romanticizmus ezen külső eszközeit oly nagy szeretettel alkalmazta volna, mint Jósika, kitől Szathmáry is sokat tanult. Majdnem minden irodalomtörténet megemlíti, hogy Szathmáry Jósika legtehetségesebb követője volt, de ennél többet egyik sem mond. Jósika és Szathmáry regényköltészetének egymáshoz való viszonyát eddig még senki sem tisztázta. Szathmáry már gyermekkorában rajongó szeretettel olvasta Jósika regényeit, melyek a »két haza« történetének nem egy érdekes eseményekben gazdag részletét elevenítették fel. A hatás, melyet ezen elbeszélések olva-