Református teológiai akadémia és gimnázium, Pápa, 1927
II. P. Szathmáry Károly. Irta: Horváth Endre gimn. r. tanár
— 12 — II. Lajos korát, a mohácsi vészt megelőző anyagi s erkölcsi siilyedést festi Szathmáry e regényében. Egymásután elvonultatja előttünk a sötét képeket, melyek a mult dicsőségét s a jelen nyomorúságát tükrözik vissza. Felfejti az okokat, melyek a nemzetet a végveszedelem szélére juttatták. Bemutatja az önző főurak kapzsiságát, a pártoskodást, a vallási türelmetlenséget s a kisebb és nagyojbb erkölcsi és hazafiúi bűnök egész tömeget, melyek természetszerűleg idézték elő a rettenetes csapást, mely a mohácsi vésszel zúdult a nemzetre. Szathmáry első regényének a tárgyát bizonyára nem véletlenül választotta a magyar történelem legsötétebb lapjáról. Találhatott volna-e a világosi katasztrófa után bekövetkezett elnyomatás idejében alkalmasabb képet a mohácsi vész sötét emlékénél? A nemzet, mely képes volt ily csapást kiheverni, s a sülyedés széléről az emelkedés útjára ismét visszatérni, nem eshetik az elnyomó martalékává, annak még nem zárulhat le története; élni, munkálni, alkotni van hivatva. A jövőbe vetett hit és remény a legsötétebb percekben sem hagyta el Szathmáryt s azok tüzét honfitársai szivében is folyton élesztgette. A következő évben megjelent Samil cimü regényének megírására is hazafiúi érzése késztette. A cserkeszeknek orosz elnyomóik ellen folytatott küzdelmeit beszéli el a két kötetben. Samil, kinek lángoló hazaszeretete prófétai ihletet kölcsönöz, maroknyi népe élére áll, bátorságával s vitézi tetteivel fanatizálja azt, úgy hogy végre sikerül bérces hazáját a muszkák hadától megtisztítani. Hogyne ragadták volna meg Szathmáry írói képzeletét a Kaukázus bércei közt vivott ádáz küzdelmek, mikor »soha nép és hadvezér véresebb harcot nem vivott, soha nép és fejedelem nagyobb nélkülözéseknek kitéve nem volt és soha egyetlen nemzet méltóbbnak nem mutatta magát az életre«. 1 A Samil mellett ugyanabban az évben számos novellát is írt Szathmáry, melyek közül kiragadjuk a Wesselényi Miklós-t 2 s A héber leány-t. 3 A Wesselényi Miklós cimü novella alapjául Kemény Zsigmondnak A két Wesselényi cimü tanulmánya szolgált, mely 1851-ben jelent meg a Csengery Antallal közösen szerkesztett Magyar szónokok és státusférfiak cimü műben. 4 Kemény célja Wesselényinek mint embernek s mint államférfiúnak jellemzése s e mellett mélyenjáró fejtegetését adja Magyarország és Erdély politikai újabb fejlődésének. Szathmáry a magyar arisztokrácia egyik oszlopos tagjának emlékét akarta megörökíteni s midőn egy főnemest összes erényeivel és fogyatkozásaival bemutatott, a »régiség-fentartási szándék«-hoz valami felsőbb, nemesebb cél is csatlakozott, Cserényi Ilonában a magyar nők elé követendő példaképet állított. 1 Samil II. k. 207—8. 1. 2 Vasárnapi Újság 1855. évf. 3 Családi Lapok 1855. évf. 4 Másodszor kiadta Gyulai Pál. Kemény Zsigmond tanulmányai I. kötet. 1870.