Református teológiai akadémia és gimnázium, Pápa, 1924

VI. Theológiai akadémia

- 23 — s. lelkésszé történt kineveztetése folytán Tóth József III. é., a rendszeres theol. szak jegyzője Kathona Géza III. é., a gyakorlati theol. szeminárium jegyzője a Kör megválasztott jegyzője, a filozófiai szeminárium jegyzője volt Döbrössy L. I. é. pn. A gyakorlati theol. szemináriumnak minden hallgató kötelezett tagja s emellett saját választása folytán minden hallgató legalább még egy szemináriumban dolgozott. Tartott a kör 2 rendes gyűlést; az elsőt 1924 okt. 10-én, a másodikat pedig 1925 március 28-án. A rendes gyűlések lefolyása a következő volt: ének, ima, bibliaolvasás, a jegyzőkönyv hitelesítése, a szemináriumi szakok jegyzőinek jelentése a szakok működéséről, a felkért előadók előadásainak meghallgatása és hozzászólások. Az első alkalommal Horváth Endre főgimnáziumi tanár úr „A lelkipásztor és a falu cserkészete", a második gyűlésen pedig dr. Victor János úr, a M. E. K. D. Sz. elnöke „Mi jelentősége lehet a M. E. K. D. Sz.-nek a theológus előtt" cimen tartott előadást. A Kör egyes szemináriumának a működését a következőkben foglalhatjuk össze: 1. Az ö-szövetségi szeminárium hetenként tartotta összejöveteleit, melyen a tagok a munkák felolvasásával és megbirálásával foglalkoztak. Az első félévben a tagok száma llsa következő tételeket dolgozták ki: Ézsaiás egyénisége (Boda József I.), Illés próféta egyénisége (Bereczky G. I.), A honfoglalás és annak lefolyása (Győry S. I.), Jerémiás egyénisége (Németh János), Az özönviz elbeszélése a zsidóknál és a babilóniaiaknál (Szabó D. I.), Az efód és annak jelentősége (Benedek Sándor II.), Mózes és Hamurabi törvényének összehasonlítása (Farkas S. II.), Családi élet a patriarchák korában (Nyirő K. II.), Jahve a Sinai hegy Istene (Szűcs Á. II.) — A II. félévben a tagok száma 6-ra csökkent. Beérkezett két munka, éspedig A fogság kultuszi jelentősége (Benedek S. II.), A szombat történeti fejlődése (Nyirő K. II.). 2. Az új-szövetségi szemináriumi szak hetenként tartotta összejöveteleit, melyen a vezető tanár utasításokat adott a kidolgozandó tételek elkészítésére vonatkozólag, a tagok pedig heti munkásságukról számoltak be. A szemináriumnak az I. félévben tagja volt 8, a II. félévben 9 hallgató, akik a következő dolgozatokat adták be: Pál missziói útjai, Jézus gyermekkora (Vámos G. IV.), Jézus életének irodalma (Gyenis János), Isten országa és Krisztus eljövetele, Az Úri ima (Vikár Zoltán III.), A logostan (Farkas E. II.), Jézus Krisztus és a Buddhizmus, a Jelenések könyvének izenete korunkhoz (Tánczos Dezső II.), Előtanulmányok Jézus életéhez (Bereczky G. I.), Pál, mint miszszionárius (Döbrössy L. I.), Jakab levele (Kovács János I.), Péter élete, Keresztelő János, mint a Messiás előfutára (Nyáry Pál I. é. pn.). 3. Az egyháztörténeti szeminárium összejöveteleit hetenként tartotta; a tagok száma mindkét félévben 11 volt. A következő munkákat adták be: A Servét-pör lefolyása (Gulyás P. IV.), Zemplén vármegye reformációja (Sarudy Gy. IV.), A borsosgyőri iskolafoglalás (Kiss Gy. III.), Antal Gábor élete és munkássága, Komárom reformációja (Kossár István III.), A pápai ref.