Református teológiai akadémia és gimnázium, Pápa, 1923
II. Iskolánk múltja
V II I . Iskolánk múltja. Iskolánkat a pápai ref. egyház alapította 1531-ben, amikor Enyingi Török Bálint, Pápa földesura Bálint nevíi papjával Pápát és környékét a református vallásra térítette. Az iskola az alapítás évében nyilt meg, amint ezt első iskolaharangunk fölirata mutatja: „Scholae Reformatae Papensis 1531". Mindjárt kezdetben nyolcosztályu volt, sőt több osztálya is lehetett, mert kitűzött célja szerint a református lelkészi pályára óhajtotta tanítványait előkészíteni, amint ezt legrégibb törvényeink is igazolják. Az iskola fenntartója 1797-ig a pápai ref. egyház volt, ettől kezdve pedig a dunántúli ref. egyházkerület. Ebben az esztendőben kérte ugyanis az egyház az egyházkerülettől, hogy az iskola részére buza- és borsupplicatiokat, ünnepi legatiokat és rectoriákat engedélyezzen. Az egyházkerület készséggel teljesítette a kérést s ugyanakkor az intézetet az egyházkerület anyaiskolájának ismerte el. Iskolánk mostani épületébe 1895 szeptember 16-án jött. Előzőleg már öt otthona volt. Első otthona a mai Fő-téren levő régi róm. kath. iskola épülete volt, melyet 1660-ban vettek el tőle. Második otthona a mai Csákyés Ruszék-utcák sarkán levő emeletes ház lett, melyet Hegyi István egyháztag adományozott az egyháznak. Ennek az épületnek az udvarán állott az az eperfa, mely utóbb az iskola cimere gyanánt szolgált. Kilencvenkét esztendőn át volt itt az iskola, mig Mária Terézia 1752 május 8-án kelt rendeletével meg nem szüntette a reformátusok szabad vallásgyakorlatát Pápán. Ekkor a szomszédos Adásztevel községbe menekült az iskola, itt vette meg részére az egyház a Hajdu-család házát a templom szomszédságában. II. József türelmi rendelete ulán visszajött az iskola Pápára s az egyház a mai SzentLászló-utcában a Torkos-család egyemeletes házát vette meg részére, ahol 1783 ban kezdte meg működését. Mivel a tanu'ók létszáma egyre növekedett, az épületnek a Petőfi-utcára eső részét két emeletre építették, mely 1793-ban nyert befejezést. Ebben az épületben, melyet ma is ókollégiumnak neveznek, folyt a tanítás 1857-ig. A tanulók szaporodása folytán új otthonról kellett gondoskodni. Az új otthon a mai Széchenyi-tér keleti oldalán levő emeletes ház lett, a jelenlegi református nőnevelő-intézet épülete, melyet ma új kollégiumnak neveznek. Ez volt az iskola ötödik otthona. Ettől az időtől
