Református teológiai akadémia és gimnázium, Pápa, 1917

VIII. Főgimnázium

84 képviseletében Faragó János igazgató, Borsos István és Sándor Pál főgimrt. tanárok jelentek meg, ravatalára tiszteletünk és hálánk jeléül koszorút helyez­tünk. Az alatt a 15 esztendő alatt, amig mint miniszteri megbízott intéze­tünkben az állami felügyeletet gyakorolta, igazságosságával a legnagyobb mértékben rászolgált tiszteletünkre; az intézet iránt s irántunk tanúsított jó indulatával pedig örök hálára kötelezett bennünket. Elmúlásával sem ez, sem az nem szűnt meg. Intézetünk történetének lapjaira föl vannak jegyezve el nem muló érdemei; emlékét hálás kegyelettel s kegyeletes hálával őrizzük a szivünkben. Áldott legyen emlékezete! Utódja Dsida Ottó központi szolgálatot teljesítő főigazgató lett. Az 1917—18. tanévben már ő gyakorolta az állami felügyeletet intézetünkben. Hi­vatalba való lépése alkalmából 1917 december 2-án a soproni és felsőlövői ág. h. ev. főgimnáziumok igazgatóinak a kíséretében Faragó János igazgató üdvözölte, mint miniszteri megbízottat. Eddigi működésével megnyerte sze­retetünket és nagyrabecsülésünket. Hisszük, hogy mindkét érzés maradandó lesz s munkássága áldást hoz intézetünkre. Dr. Kapossy Lucián főgimn. r. tanárt a Nagymélt. Vallás- és Közokta­tásügyi m. kir. Miniszter úr 1917 május 24-én, 62.612. sz. a. k. magas ren­deletével 1917 szeptember 1-vel kezdődőleg nyugdíjazta s így ekkor megvált az intézettől. 1875 óta működött a tanári pályán, 1881-ban lépett intézetünk szolgálatába. Egyetemi magántanári képesítettségével kifelé diszt kölcsönzött az iskolának, bent nemcsak mint kiváló tanár, hanem mint a különböző ifjúsági egyesületek vezetője és irányítója is igen értékes, maradandó becsű munkát végzett. Szívből óhajtjuk, hogy sokáig élvezhesse a jól megérdemelt nyugalmat! Helyére az egyházkerületi közgyűlés 1917 október 4—5. 28. sz. a. ho­zott határozatával hat pályázó közül dr. Trócsányi Dezső kunszentmiklósi ref. főgimn. r. tanárt választotta meg, akit „sub auspiciis regis" avattak doktorrá s így működéséhez méltán fűződnek nagy várakozások. A Nagyméltóságú Vallás- és Közoktatásügyi m. kir. Miniszter úrnak 1917 Junius 26-án, 71.098. sz. a. k. magas rendelete folytán Kis Ernő fő­gimn. r. tanár személyében 1917 szeptember 1-vel az intézetnek egy másik, érdemes tanára is nyugdíjba vonult. 1882 óta tanított az intézetben, hét éven keresztül, 1894-től 1901 augusztus l-ig igazgató is volt. Megirta iskolánk történetét, nagy hagyományait mindig gondosan és hűségesen ápolta, kedves, vonzó előadásával megkedveltette magát is, tárgyát is tanítványaival, akik velünk együtt mindig szeretettel gondolnak reá a nyugalomban is. Hő óhaj­tásunk, hogy minél tovább éljen erőben, egészségben s aranyos, jó ke­délyében ! Üresen maradt székére kilencen pályáztak, akik közül az egyházkerü­leti közgyűlés 1917 október 4—5. 28. sz. a. hozott határozatával Szűcs Dezső nagykőrösi ref. tanítóképző-intézeti r. tanárt, iskolánk volt kiváló növendékét választotta meg. Családi hagyományai, eddigi tanulmányai

Next

/
Oldalképek
Tartalom