Református teológiai akadémia és gimnázium, Pápa, 1917

I. Dr. Thury Etele. Irta Csizmadia Lajos

I. Dr. Thury Etele. 1861-1917. Irta: Csizmadia Lajos theol. akad. tanár. Kegyeletes kötelessége az élőknek megemlékezni az elhunytakról; megemlékezni a bajtársakról, akik ugyanazon ügyet szolgálták, ugyanazon eszményekért küzdöttek. E kegyeletes kötelességnek teszünk eleget, midőn itt megemlékezünk 1917. évi április hó 19-én jobb létre szenderült dr. Thury Etele kartársunkról, aki munkás életének delén oly hirtelen és váratlan dőlt ki közülünk. Dr. Thury Etele neve ismeretes volt széles körben s bizonyára sokakat fájdalmasan érintett korai és váratlan elhunyta: amiként megdöbbentett és készületlenül talált minket is, akik vele naponként érintkeztünk. Aggódó részvéttel észleltük erejének hanyatlását s tudtuk, hogy sok ideje már nincs hátra: de azt nem sejtettük, hogy a kór romboló hatása alatt oly hamar össze fog roppanni hatalmas fizikuma. Sejtelmünk sem volt róla, hogy végzetes betegsége — az érelmeszesedés — oly gyorsan véget vet fáradtságot nem ismerő, munkás életének. Munka, munkásság: ez volt dr. Thury életének a legsajátabb vonása. Neki a munka élvezet és gyönyörűség, maga az élet volt. Nagy munkaszeretete és munkabírása több oldalról is igénybe volt véve, de sohasem vonta ki magát semmiféle munka vagy megbízatás alól, amit a közügy rábizott. Mégis egy munkatéren foglalkozott legszívesebben s ahol maradandó emléket állított magának: az egyház történelmi kutatás terén. Birálói gyakran szigorúak, sőt nem egy esetben kíméletlenek voltak iránta s nem csekély érdeméül tudandó be, hogy a tapasztalt keménység nem