Református teológiai akadémia és gimnázium, Pápa, 1917

II. A fekete sugárzás újabb elméleti és kísérleti vizsgálata. Irta Császár Elemér

25 Az összegezés elvégzése után: S = kN £ kT t Tt e — 1 log 1 — e kT (32) mely Planck eredményével teljesen megegyezik.

1 Ez utóbbi entrópia-kifejezésből azonnal nyerhetjük az entrópiát, mint az oszcillátorok energiájának (U) függvényét. Ugyanis a (21) alatti egyenletből: £ ' U , kT kT (

u 1 \ NE 2 log /Vies — log( 1 — e k

l ) = log| í U \ NE 1 \ log (

ur \ NE " 2, NE 1 2 Behelyettesítve ezeket a (32) alatti entrópia-kifejezésbe: s u k

N j \it+i I '<*+1) - bsr - y) ,(33) mely szintén megegyezik a Planck által előállított entrópia-kifejezéssel,

2 de ő az utóbbiból vezeti le az előbbit. A (19) formula előnye tehát abban rejlik, hogy nagyon egyszerűen és gyorsan juttat bennünket az újabb Planck-ié\e sugárzási elmélet összes eredményeihez. » M. Planck: 1. c. II., 141. o. 2 U. Ő: 1. c. II., 139. o. «